Ezzel befellegzett a Temu, Shein filléres akcióinak: búcsúzhatnak a magyar vásárlók az olcsó termékektől

Az Egyesült Államok augusztusban eltörölte a 800 dollár alatti küldemények vámmentességét, ami jelentős változásokat hoz a globális e-kereskedelemben. A döntés drágulást és késedelmeket okoz a fogyasztóknak, miközben az Európai Unió is hasonló lépésre készül a 150 eurós vámmentesség megszüntetésével.

A nyugati fogyasztók évekig élvezhették az olcsó, külföldről rendelt termékek előnyeit, amikor vám és adó nélkül vásárolhattak apróságokat. Ez az időszak volt a Wish, Temu, Alibaba, Amazon és Shein fénykora, amikor filléres világító vécékefék és olcsó okosórák árasztották el a háztartásokat.

2025 augusztusának végén azonban jelentős fordulat következett be: Washington drasztikusan átalakította az úgynevezett de minimis vámszabályt, gyakorlatilag megszüntetve a kis értékű küldemények vámmentességét. Ez a változás nemcsak az online kereskedelemre, hanem a fogyasztók pénztárcájára és a globális logisztikára is komoly hatással van – fogalmaz a Portfolio.

A de minimis szabály lényege, hogy egy bizonyos értékhatár alatt a külföldről behozott áruk után nem kell vámot és egyéb terheket fizetni, illetve egyszerűsített a vámkezelés. Az Egyesült Államokban ez a küszöb 2016-ban 200 dollárról 800 dollárra (kb. 275 ezer forintra) emelkedett, ami a világ egyik legmagasabb vámmentességi határa volt. Összehasonlításképpen: az EU-ban ez az érték mindössze 150 euró (kb. 60 ezer forint).

Az amerikai küszöb emelésének eredeti célja a vámhivatalok tehermentesítése volt, hiszen a kis értékű csomagok teljes adminisztrációja gyakran többe került, mint a beszedhető vámbevétel. Az évek során azonban a szabály adókikerülési kiskapuvá vált. 2014-ben még csak körülbelül 140 millió ilyen csomag érkezett az USA-ba, 2024-re viszont már 1,36 milliárd küldemény futott be de minimis alatt, összesen 64,6 milliárd dollár értékben – ez napi szinten közel 4 millió csomagot jelentett.

A rendszert egyre több kritika érte, mivel tömegesen engedett be ellenőrizetlen árukat. A vámhatóságok a hatalmas mennyiség miatt alig tudták ellenőrizni a csomagok tartalmát, így könnyebben becsúszhattak nem biztonságos, hamisított vagy illegális termékek is. Az amerikai vámhatóság elismerte, hogy a postai kiscsomagokról gyakran kevés előzetes adat érkezett, ami fogyasztóvédelmi, közegészségügyi és bűnüldözési kockázatokat jelentett.
Gazdasági szempontból az amerikai kereskedők és iparági szövetségek régóta kifogásolták, hogy a de minimis kivétel igazságtalan versenyelőnyhöz juttatja a külföldi – főként kínai – e-kereskedőket. Míg egy amerikai áruházlánc megfizette a vámokat az importált termékei után, addig egy külföldi piactér vámmentesen juttathatta be ugyanazt az árut közvetlenül a vevőnek. Ráadásul a külföldi eladók gyakran az amerikai forgalmi adót sem fizették meg.

Donald Trump amerikai elnök tavasszal határozottan fellépett az ügyben, állítva, hogy a de minimis mentesség az amerikai kisvállalkozások kárára ment és növelte a kereskedelmi mérleghiányt. Az új szabályozás minden országra és termékre kiterjedően megszüntette a vámmentességet, csupán a magánszemélyek által küldött levelek, dokumentumok és 100 dollár alatti ajándékok maradtak mentesek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokba érkező, 800 dollár alatti értékű csomagok után is meg kell fizetni az importvámokat és adókat. Ez különösen érinti a Shein vagy a Temu platformokat, valamint az eBayen és Etsy-n értékesítő kisebb külföldi vállalkozásokat.

Az első szigorítások hatására már májusban körülbelül egyharmaddal esett vissza a de minimis küldemények volumene. Több nemzeti postaszolgálat – köztük az ausztrál, japán, német, indiai és francia – átmenetileg felfüggesztette az USA-ba irányuló csomagfeladást, mert nem volt felkészülve a minden csomagra kiterjedő vámkezelésre.
Az amerikai hatóságok hat hónapos átmeneti időszakot vezettek be a sokk enyhítésére: a nemzetközi postai forgalomban egy ideig átalánydíjas vámot lehet alkalmazni a pontos tarifák helyett, ami csomagonként 80-200 dolláros tételt jelenthet. Az átmenet 2026 februárjáig tart, utána minden csomagra tételesen vetik ki a vámot a termék vámtarifája szerint.

A vásárlók számára a változás leginkább abban nyilvánul meg, hogy a külföldről rendelt olcsó termékek drágábbak lesznek és hosszabb lesz a kiszállítási idő. A vám megfizetése történhet előre online, utánvéttel kézbesítéskor, vagy külön vámértesítéssel. Egyes termékkategóriák – főleg a Kínából érkező divat és elektronika – akár 20-30 százalékkal is drágulhatnak.

Az iparági hatások széles körűek: a fast fashion modellje különösen sérülékeny a többletköltségek miatt. Az elektronikai kiegészítők piacán a kereskedők valószínűleg összevonják a rendeléseket, vagy amerikai raktárakba történő előszállítással próbálják csökkenteni a végfelhasználói vámot. A logisztikai szolgáltatók új díjtételeket és informatikai rendszereket vezettek be a vám előzetes beszedésére.

Társadalmi szempontból a vámmentes apró küldemények eltörlése arányaiban jobban érinti az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, akik gyakrabban vásároltak ultraolcsó importcikkeket. Az amerikai kormányzat szerint azonban a lépés méltányosabb helyzetet teremt a hazai vállalkozásoknak és érdemi többletbevételt hoz az államkasszának.

Az Európai Unió hasonló dilemmákkal küzd. Jelenleg 150 euró a vámmentességi értékhatár, de 2021 óta már az ennél kisebb értékű importcsomagok után is meg kell fizetni az áfát. Az Európai Bizottság 2023-ban átfogó vámreform-csomagot javasolt, amelynek egyik sarokpontja a 150 eurós vámmentes limit eltörlése, amelyre már 2026-ban sor kerülhet.

A javaslat szerint a nagy platformok előre beszednék és befizetnék a vámot és az adókat az EU felé, egységesített, digitális adatplatformon. Emellett napirenden van egy minden importcsomagra kiterjedő kezelési díj bevezetése is. A Bizottság szerint a cél nem a vásárlók vegzálása, hanem a tisztességes verseny és a fogyasztóvédelem erősítése, valamint annak biztosítása, hogy a behozott termékek megfeleljenek az uniós előírásoknak.

(penzcentrum.hu)