Egyre kevésbé érzik jól magukat a migránsok Németországban

Egy hosszú távú tanulmány kimutatta, hogy egyre kevesebb menekült érzi magát szívesen látottnak Németországban. 2017-ben még 84 százalékuk válaszolt igennel, 2023-ban viszont már csak 65.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) berlini elemzése szerint – melyben az Ukrajnából és Törökországból érkezők válaszait nem vették figyelembe – a Németországban élő menekültek körében folyamatosan csökkent a befogadottság érzése. A kutatók a menekültektől azt kérdezték: „Úgy érzi, ma szívesen látják Önt Németországban?”

2017-ben a válaszadók 84 százaléka teljes mértékben vagy nagyrészt igennel felelt, 2020-ban már csak 78 százalék, 2023-ban pedig mindössze 65 százalék érezte így.

A tanulmány keretében 2017 és 2023 között minden évben olyan embereket kérdeztek meg, akik 2013 és 2022 szeptembere között nyújtottak be menedékjog- vagy ideiglenes védelmi kérelmet Németországban – függetlenül attól, hogy azt elfogadták-e – közölte a német Welt.

A szerzők összefüggést látnak a menekültek csökkenő „szívesen látottság-érzése” és a nyilvános viták között, amelyek a migrációs politika szigorításáról – például a visszatoloncolások megkönnyítéséről – szólnak.

Aggodalom a társadalmi légkör miatt

A tanulmány szerint a Németországba menekültként érkezettek közül egyre többen aggódnak a társadalmi légkör miatt. Amikor a DIW 2016-ban és 2017-ben azt kérdezte: „Aggódik-e az idegengyűlölet és az idegenellenesség miatt Németországban?”

A menekültek 32, illetve 29 százaléka felelt igennel, 2023-ban viszont már több mint a felük (54 százalék) mondta, hogy aggódik emiatt.

A DIW azt is vizsgálta, hogy a Németországban született menekültgyerekek fejlődésükben különböznek-e más gyerekektől. Az eredmények szerint a menekült szülők gyermekei 2–4 éves korukban nyelvi készségekben, társas kapcsolatokban és mozgásfejlődésben gyengébben teljesítenek más anyák gyermekeinél – függetlenül attól, hogy van-e migrációs hátterük. Ennek oka többek között az anya mentális egészségi állapota, iskolázottsága és munkavállalása. Ugyanakkor a mindennapi készségek terén a migrációs hátterű anyák gyermekei összességében jobban teljesítettek – feltehetően azért, mert nagyobb önállóságot alakítanak ki, például az olyan egyszerű háztartási feladatokban, mint az asztalterítés vagy a rendrakás.

(hirado.hu)