„Annyira kanos voltam, csak sze*elni akartam” – így védekezett az erőszaktevő afgán migráns

Mohsen Asghari, aki 2012-ben egyébként több tízezernyi társával együtt kísérő nélküli kiskorúként érkezett Svédországba, és 2016-ban kapott svéd állampolgárságot, beismerte a támadást, amely idén július 4-én, fényes nappal történt. Ráadásul az alábbiakkal mentegetőzött: »annyira kanos« volt és »csak szexelni akart«.

A svéd Samnytt hírportálhoz került bírósági dokumentumok szerint az áldozat – a svéd regionális posta, a Postnord diákmunkása – aznap reggel egyedül indult kézbesítő körútjára egy Postnord jelzésű kis robogóval. Nem tudta, hogy Asghari a támadás előtt már percekkel a nyomában volt egy fehér furgonnal.

Röviddel 11 óra előtt az áldozat megállt egy lakóház előtt, hogy leveleket adjon át.

Fentről lefelé haladt az emeleteken a kézbesítésekkel, ám amikor újra a földszintre ért, Asghari szembeszállt vele, testével eltorlaszolta a kijáratot és előhúzott egy kést.

A tinédzser lány először azt hitte, hogy kirabolják, és könyörgött a férfinak, hogy ne bántsa, azt mondva, hogy van családja.

Ehelyett Asghari megparancsolta neki, hogy tartson vele, és a késsel a lépcsőház sarkába kényszerítette, ahol leültette a földre, majd erőszakot tett rajta. Ezután a furgonjához menekült, és elhajtott.

A sokkos állapotban lévő áldozatnak sikerült értesítenie az épület személyzetét, akik felvették a kapcsolatot az édesapjával és egy kollégájával. A lány először képtelen volt beszélni a történtekről, végül elmondta nekik, hogy megerőszakolták.

A rendőrség hamarosan azonosította Asgharit, aki a helyszínen elejtett egy sapkát, amely, illetve jellegzetes sportöltözete alapján egy közeli bolt biztonsági kamerája segítségével sikerült azonosítani.

Amikor kihallgatták, Asghari beismerte a bűncselekményt, mondván, azért követte a fiatal nőt, mert „lány és csinos”, és hogy „annyira felizgult az agyam, csak szexelni akartam”.

Azt állította, hogy a nemi erőszak előtt és után is rosszul érezte magát, és öngyilkosságon gondolkodott. Asghari ellen most súlyos nemi erőszak vádjával indul eljárás.

Azonban itt van a bökkenő: svéd állampolgársága miatt elítélés esetén sem toloncolhatják ki az országból.

Az elmúlt hónapokban Svédországban többször is címlapokra került, hogy lehetetlen kitoloncolni a honosítással rendelkező külföldi bűnözőket. Júniusban egy iráni sorozaterőszak-elkövetőt hat év börtönbüntetésre ítéltek a svédeknél többszörös szexuális zaklatás miatt, de a jogi kiskapu miatt nem fogják kitoloncolni őt sem.

Hasonlóképpen: a szomáliai születésű Baasim Yusufot januárban nyolc év börtönbüntetésre ítélték a gondjaira bízott idős nők elleni brutális szexuális zaklatásért, de mivel 2018 óta svéd állampolgár, bűncselekményei súlyossága ellenére sem kitoloncolható – sorolja a lap.

Még azok is, akiket elméletileg ki lehetne paterolni, gyakran kapnak halasztást a bíróságon keresztül, jegyzik meg. Múlt héten éppen ez történt egy rovott múltú 25 éves afgán drogfüggővel is, aki a 2015-ös migránsválság idején érkezett az országba, azóta pedig több mint 20 bűncselekményt követett el, köztük lopást, testi sértést, rongálást és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket, de a fellebbviteli bíróság úgy ítélte meg, hogy a bűncselekmények nem voltak elég súlyosak ahhoz, hogy indokolják a kitoloncolását, tekintve, hogy kilenc éve élt Svédországban.

A Lundi Egyetem kutatócsoportja által idén korábban közzétett jelentés kimutatta, hogy

2000 és 2020 között a nemi erőszak, súlyos nemi erőszak vagy nemi erőszak kísérlete miatt elítéltek 63,1 százaléka első vagy második generációs bevándorló volt.

(mandiner.hu)