Trump és Putyin Alaszkában: új korszak kezdete vagy illúzió a béke felé?

A világ szeme péntek óta Alaszkára szegeződik, ahol Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő több mint két és fél órán keresztül tárgyalt egymással az Elmendorf–Richardson katonai bázison. A találkozót sokan történelminek nevezik, hiszen a két vezető utoljára 2018-ban, Helsinkiben ült le ilyen hosszan egyeztetni.

Anchorage most nem pusztán földrajzi értelemben vált kapoccsá Oroszország és az Egyesült Államok között: mindkét fél igyekezett szimbolikus gesztusokkal is jelezni, hogy fordulatot kívánnak hozni a mélypontra süllyedt viszonyban.

A csúcstalálkozó már a protokollban is szokatlan pillanatokat hozott. Trump és Putyin nem csupán kézfogással köszöntötték egymást, hanem régi barátként viselkedtek, majd közösen szálltak be ugyanabba a limuzinba – olyan jelenet, amely ritkán fordul elő nemzetközi politikában. A légkör tehát kezdettől fogva barátságos volt, ami előrevetítette, hogy mindketten politikai eredményeket akarnak felmutatni.

BREAKING: President Trump and Russian President Vladimir Putin shake hands in Anchorage, Alaska ahead of high-stakes talks. pic.twitter.com/pwnaftuxk8

— Fox News (@FoxNews) August 15, 2025

Putyin a megbeszélés után nyíltan konstruktívnak és hasznosnak nevezte a tárgyalást. Kiemelte, hogy Anchorage nem véletlen helyszín: az Egyesült Államok és Oroszország földrajzi szomszédok, és a találkozó ezt a közelséget kívánta szimbolizálni.

Külön méltatta azt is, hogy amerikai részről tisztelettel bántak az alaszkai szovjet katonai sírokkal – olyan gesztus, amely szerinte bizalmat épít a két ország között. Az orosz elnök ugyan konkrétumokat nem árult el az ukrajnai háború ügyében, de hangsúlyozta: a találkozó nyitány lehet a béke felé vezető úton.

Trump a maga részéről szintén elégedetten értékelt. Szerinte a megbeszélés „rendkívül produktív” volt, és az Egyesült Államok szövetségeseit – köztük a NATO-t és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – hamarosan részletesen tájékoztatni fogja a részletekről.

A republikánus politikus azonban világossá tette: nem elég egy egyszerű tűzszünet, a háború lezárásához tartós és átfogó megállapodásra van szükség. Trump azt sugallta, hogy a mostani találkozó alapot adhat egy ilyen folyamatnak, sőt, közösségi oldalán arról írt, hogy a „legjobb megoldás egy közvetlen békemegállapodás” lenne.

A csúcs ugyanakkor komoly feszültséget keltett Kijevben.

Zelenszkij környezetében sokan nehezményezik, hogy Ukrajna nélkül folytak a tárgyalások, holott a háború kimenetele közvetlenül az ő országukat érinti.

Trump azonban úgy fogalmazott: Zelenszkijnek „meg kell állapodnia”, és felajánlotta közvetítői szerepét egy következő fordulóban. Így nem kizárt, hogy a jövőben háromoldalú egyeztetésre is sor kerülhet.

Az ukrán elnök azonban nem vár sokáig. Hivatalosan is bejelentette, hogy hétfőn Washingtonban találkozik Donald Trumppal. Ez a találkozó kulcsfontosságú lehet: Kijevnek lehetőséget ad arra, hogy saját álláspontját közvetlenül az amerikai elnök elé tárja, miközben Trump számára esély arra, hogy magát a békefolyamat megkerülhetetlen szereplőjeként mutassa be.

Bár a konkrét béketervek egyelőre homályban maradtak, a mostani alaszkai csúcstalálkozó új fejezetet nyithat a háború és a nemzetközi diplomácia történetében. A következő napokban minden szem Washingtonra figyel: a Trump–Zelenszkij megbeszélés eldöntheti, hogy a Putyinnal kötött „baráti kézfogás” valóban a béke irányába mutat-e, vagy csupán egy újabb diplomáciai epizód marad a nagyhatalmi játszmák sorában.

Amíg Alaszkában folyt a megbeszélés, Brüsszelben és a nagy európai fővárosokban az aggodalom és a feszültség volt kézzelfogható: az unió vezetői egyre nyíltabban bírálták az amerikai elnök és az orosz elnök találkozóját.

Páratlan helyzet, páratlan reakciók

A legnagyobb európai demokráciák képviselői – Emmanuel Macron, Friedrich Merz, Keir Starmer és Giorgia Meloni – közös nyilatkozatban erősítették meg, hogy Ukrajnának önállóan kell döntenie a területi sorsáról, és csak akkor fogadják el a vitát, ha megfelelő biztonsági garanciák is jelen vannak. Az uniós vezetők elutasították Trump javaslatát, amely szerint nem tűzszünetet, hanem azonnali, közvetlen békemegállapodást kellene kötni.

„A béke Ukrajna nélkül nem jöhet létre” – figyelmeztettek az EU vezetői. Több államfő és miniszter is arra hívta fel a figyelmet, hogy Zelenszkijt nemcsak a tárgyalóasztalhoz kell hívni, de garantálni kell számára a résztvételt, különben bármilyen megállapodás Európa és Ukrajna kárára köttethet.

Sok vezető tart attól, hogy Putyin sikerrel normalizálhatja viszonyát a világ nyugati felével – Trump segítségével – még akkor is, ha ez a nyugati egység rovására történik-

Éles viták és belpolitikai tüskék

A cseh vezetők például egyenesen arra figyelmeztettek: “ez a találkozó Oroszországnak szól, nem a békének” – és arra hívták fel a figyelmet, hogy Putyin inkább a Nyugat meggyengítésére törekszik, semmint a konfliktus békés megoldására. Közben egyes nyugati politikusok — beleértve az Egyesült Királyság miniszterelnökét, a francia elnököt, a német ellenzék vezetőjét — világosan jelezték: nem zárják ki az együttműködést Trump békejavaslataival, de csak akkor, ha Ukrajna és Európa is aktívan részt vesz a tárgyalásokban.

Közös európai üzenet: sokkal többre van szükség

A brüsszeli diplomaták és külpolitikusok szerint Európának most gyorsan fel kell mutatnia, hogy képes magára hagyatkozni. Azzal az üzenettel, hogy „a béke, de méltóság és igazság nélkül, nem béke” sürgetik a szankciók fenntartását, sőt bővítését, valamint egy nyugati, határozott biztonsági garanciacsomag kidolgozását Ukrajnának.

Donbassz a középpontban: kivonás, engedmény, feszültség

A Bloomberg értesülései szerint Trump Zelenszkijnek is megerősítette, hogy Putyin azt követeli: vonják ki az ukrán csapatokat Donbassz egész területéről — vagyis a még Kijev által ellenőrzött részekről is. Ez nem csupán tűzszünetet jelentene, hanem diplomáciai úton történő területátadást is lehetővé tenne. Putyin cserébe jelezte: befagyasztja a harcokat Herszon és Zaporizzsja térségében,

Ez a javaslat pedig már nem csak diplomáciai kérdés: Oroszország azzal a feltételezéssel lép elő, hogy a Donbassz elvesztése Ukrajna számára stratégiai visszalépést jelentene — sőt, további orosz előrenyomulást tennének lehetővé.

Zelenszkij erre reagálva határozottan elutasította a területi engedményeket, mondván: az alaptörvény is tiltja Ukrajna megcsonkítását, és a Donbasz átadása csak újabb fenyegetéshez nyitna kaput.

Európában a felvetés rendkívüli aggodalmat váltott ki.

Hétfőn folytatás

Az Európai Unió álláspontja tehát világos: béke csak Ukrajna részvételével, tisztességes feltételekkel és erős nyugati garanciákkal képzelhető el. Az alaszkai találkozó így egyszerre lett a diplomáciai remény és a politikai bizalmatlanság szimbóluma.

Most minden szem Washingtonra szegeződik. A hétfői Trump–Zelenszkij találkozó döntheti el, hogy a Putyinnal kötött baráti kézfogás valóban elindítja-e a békefolyamatot, vagy csupán egy újabb diplomáciai epizód marad a nagyhatalmi játszmák sorában.

Egy biztos: a békéhez vezető út még mindig hosszú és kanyargós, és nemcsak Moszkva és Washington, hanem Brüsszel és Kijev is rajta kell, hogy maradjon ezen az ösvényen.