Atomárnyék a horizonton – Trump tengeralattjárókat küldött Oroszország közelébe

Újra megfagy a világ légköre: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy két nukleáris tengeralattjárót vezényeltek stratégiai térségekbe, válaszul Dmitrij Medvegyev háborús hangvételű kijelentésére. A lépés több, mint hadgyakorlat – nukleáris erődemonstráció, ami a hidegháború legsötétebb éveit idézi.

Medvegyev: „Ne felejtsék el a végítéletet”

A feszültséget Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke szította, amikor nyilvánosan figyelmeztette az Egyesült Államokat:

„Ne felejtsék el, hogy Oroszország rendelkezik a Szovjetuniótól örökölt végítélet-nap típusú nukleáris képességekkel.”

Egy másik, korábbi interjúban Medvegyev azt is kijelentette: „A Nyugat játssza itt a hőst, de el fog jönni a nap, amikor újra félniük kell majd.”

Trump: „A szavaknak következményei vannak”

Trump azonnal reagált, és Truth Social oldalán a következőket írta:

„Elrendeltem két nukleáris tengeralattjáró átcsoportosítását a megfelelő régiókba, csak az esetben, ha ezek a buta és gyújtó hatású kijelentések többek lennének pusztán szavaknál. A szavaknak súlya van, és gyakran nem várt következményekhez vezethetnek.”

Később újságírói kérdésre megerősítette:

„Fenyegetés érkezett egy volt orosz elnöktől. Mi meg fogjuk védeni az embereink biztonságát.”

Mit tudnak ezek a tengeralattjárók?

A Fehér Ház nem közölte, pontosan mely tengeralattjárókról van szó, de szakértők szerint szinte biztos, hogy Ohio-osztályú SSBN-eket mozgósítottak. Ezek a világ legnagyobb nukleáris csapásmérő tengeralattjárói:

• Akár 20 Trident II D5 ballisztikus rakétát is hordoznak.
• Egyetlen tengeralattjáró képes több száz célpont megsemmisítésére.
• A robbanófejek önálló célzással, kontinenseken átnyúló hatótávval rendelkeznek.
• A hajók csendben, rejtve járják az óceánokat, gyakorlatilag felderíthetetlenül.

Mindez nem újdonság: az USA a hidegháború óta ilyen eszközökkel tartja fenn a „második csapás” képességét – vagyis azt, hogy egy atomtámadás után is képes legyen pusztító válaszcsapást mérni.

Hidegháborús párhuzamok: visszatért a szimbolikus szembenállás

A mostani helyzet kísértetiesen emlékeztet az 1962-es kubai rakétaválságra, amikor a világ atomháború szélére sodródott. Most is két szuperhatalom áll egymással szemben, nukleáris eszközöket mozgatva, fenyegető nyelvezetet használva, kommunikációs csatornák nélkül.

A különbség: akkor a két fél végül titkos háttértárgyalásokon megegyezett. Ma viszont a kommunikáció hiánya, a szerződések felmondása (pl. INF, New START) és a személyes politikai ambíciók – különösen Trump részéről – kiszámíthatatlanabbá teszik a helyzetet.

Erőfitogtatás vagy valós fenyegetés?

Több katonai elemző úgy látja, hogy Trump döntése inkább szimbolikus és belpolitikai célokat szolgál – erőfitogtatás a kampányidőszakban, „az erős Amerika” imázsának felépítése. Mások viszont figyelmeztetnek: a nukleáris fegyverekkel való játék nem hasonlítható össze egy kereskedelmi háborúval vagy határvitával.

A The Atlantic elemzője így fogalmazott:

„Trump most az atomfenyegetést is politikai fegyverré silányítja. A hidegháborúban legalább voltak szabályok – most inkább politikai színjátékot látunk éles lőszerekkel.”

A jéghegy csúcsa vagy visszatérés a rémálomba?

A jelenlegi lépések még nem jelentik egy atomháború kitörésének közvetlen veszélyét. De azt igen, hogy az atomfegyver már nem tabutéma, és újra belpolitikai üzenetként, erőpolitikai játékként jelenik meg.

A hidegháború szelleme visszatért – de a világ ma sokkal kevésbé stabil, mint 60 éve.

A kérdés nem az, hogy háború lesz-e. Hanem az, hogy a világ vezetői képesek-e időben megállni – mielőtt az erődemonstrációk valóban pusztítani kezdenek.