Rossz hatással van a gyerekekre Peppa malac, Sam a tűzoltó és a Mancsőrjárat kutyusai is – állítja a szakértő

A szülők és a gyerekek többsége is odavan Peppa malacért. Ez az ártatlannak tűnő malac Sophie Giles viselkedés tanácsadó szerint azonban negatív hatást válthat ki a gyerekekből. Tiltsuk vagy engedjük a mai rajzfilm sorozatokat, amelyekben még az agresszió is gyakori?

Ártatlannak tűnik Peppa, pedig nem az

Több mint 20 éve foglalkozik gyerekekkel Sophie Giles viselkedés tanácsadó, aki szerint a Peppa malac c. mese negatív hatással lehet a kicsikre – szerinte negatív üzenetet hordoz a család szerkezetéről. A szakértő például nagyon kifogásolja azt, ahogy a főszereplő Peppa malac az apjával beszél, aki végig próbál megértő lenni a gyerekével szemben.

A viselkedés tanácsadó azt javasolja, hogy mielőtt a gyerekünket a képernyő elé ültetjük, előtte nézzünk meg mi magunk egy epizódot az adott műsorból. Így megbizonyosodhatunk arról, hogy nincs-e olyan üzenete a rajzfilmnek, amiről nem szeretnénk, hogy gyermekünkhöz elérjen.

Giles nemcsak a Peppa malacról, hanem Sam a tűzoltóról és a Mancsőrjárat kutyusairól is azt gondolja, hogy rossz hatással vannak a gyerekekre.

Változnak a mesék, egyre több az agresszió

Emlékszünk még a Mézga családra vagy a Hupikék törpikékre? Teljesen más rajztechnikával készültek, és másképp jelent meg a jó és rossz ellentéte ezekben a mesékben, mint például a 2000-es években berobbant Pokemon vagy Dragonball mesékben. Ahogy megyünk előre az időben, annál kegyetlenebb és agresszívabb a negatív főszereplő, és annál erőszakosabb jeleneteket láthatunk, amikor a jó és a rossz megküzd egymással.Macs

A mai rajzfilmek nincsenek jó hatással a gyerek idegrendszerére, ami még fejlődésben van. Nem véletlen, hogy Vekerdy Tamás nyolc-tíz éves korig egyáltalán nem ajánlja, hogy a gyerek bármilyen mesét vagy más tartalmat nézzen. Főleg a fiúknak szánt mesék vannak tele agresszióval, gyors, villózó képekkel és erős hanghatásokkal.

A pszichológus azt is gyakran hangoztatta, hogy csak a hallott mese a jó mese, a látott mese nem, mert „nézés közben” nem fejlődik a képzelőerő és a kreatívitás. Továbbá gondoljunk csak bele: ha hallgatja a mesét, és egy ijesztő rész következik, akkor is csak annyit képzel el, amennyi számára befogadható. Ellenben ha készen kapja a képet, például egy rajzfilmben, akkor a félelmetes jelenet nagyon felkavarhatja őt.

Milyen a jó mese?

Bármilyen meséről is legyen szó, mindig felügyeljük, tudjuk, hogy mit néz a gyerek. Mielőtt a képernyő elé ültetnénk, nézzünk meg mi is egy epizódot! Fontos az is, hogy beszélgessünk a gyerekkel a látottakról. Ha valamitől megijedt, vagy nem tudja hova tenni és emiatt szorong, akkor segítsünk neki!

És hogy milyen a jó mese? Szalai Katalin pszichológus szerint a klasszikus mesét minden nemzedéknek lehet mesélni, ugyanis időtálló. Felnőttként lehet, hogy rémes belegondolni abba, hogy a nagymamát megeszi a farkas, vagy hogy a szülők magukra hagyják Jancsit és Juliskát, de a gyerek nem gondolkodik ilyeneken, ő egészen mást ragad ki a meséből.

”Én azokkal a pszichológus kollégákkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a gyerek már azáltal is sok szorongást él át, hogy kicsi és tehetetlen, nincs hatása az eseményekre és kiszolgáltatott a felnőttek jóindulatának. Éppen ezért a személyiségét az olyan mesék építik, amelyek a megküzdésről szólnak, de a végén a jó mindig elnyeri jutalmát, a gonosz pedig megbűnhődik” – mondja Szalai Katalin pszichológus.

A szakértő szerint ilyenek Benedek Elek meséi, vagy a magyar népmesék is. Vagyis ahol a főszereplő kicsi és gyenge, de kalandjai során segítőkre talál és végül a megkapja a jutalmát, de előtte komoly csatákat kell megvívnia, például az óriással vagy a hétfejű sárkánnyal.

(csaladinet.hu)