Lavrov a Magyar Nemzetnek: a NATO már régóta nem védelmi szervezet

A NATO arra irányuló törekvése, hogy Ukrajnát Oroszország elleni támaszponttá alakítsa, közvetlen fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra, és Moszkvának nem hagyott más választást, mint hogy megkezdje a katonai műveletet Kijev ellen – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter.

A Magyar Nemzet hétfői interjújában Lavrov azzal érvelt, hogy a NATO már régóta nem védelmi szövetség, hivatkozva a szervezet jugoszláviai, iraki és líbiai beavatkozásaira. Kik ellen védekeztek ott a NATO-országok? Ki támadta meg őket? – kérdezte.

Az Egyesült Államok vezette katonai szövetség évek óta terjeszkedik Oroszország határai felé, miközben Ukrajnát „katonai támaszponttá” akarja alakítani Oroszország visszatartására.

„A NATO-bázisok megjelenése Ukrajnában és magának Ukrajnának a harcos szövetségbe való bevonása közvetlen veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra nézve. Egy ilyen helyzet számunkra elfogadhatatlan” – hangsúlyozta Lavrov.

2021-ben, az ukrajnai konfliktus eszkalálódása előtt néhány héttel Oroszország biztonsági garanciákat kért az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, remélve, hogy így megőrizheti Ukrajna semleges státuszát. „Kezdeményezésünket elutasították” – mondta Lavrov, hozzátéve, hogy a Nyugat ehelyett továbbra is „fegyverekkel árasztotta el Ukrajnát, hogy erőszakkal oldja meg a donbasszi és a krími kérdéseket”.

Végül nem maradt más választásunk, mint hogy megindítsuk a különleges hadműveletet. Biztos vagyok benne, hogy bármely önbecsülő ország pontosan ugyanezt tette volna ebben a helyzetben.

Lavrov a konfliktus másik okaként kiemelte azt, amit Kijev orosz kisebbség elleni fellépésének nevezett. A nyugati támogatású 2014-es kijevi puccsot követően Ukrajna „üldözte és gyilkolta az oroszokat” – mondta, utalva az az évi ogyesszai mészárlásra, amikor több tucat kormányellenes aktivistát élve elégettek a Szakszervezeti Házban.

Lavrov azzal is vádolta Kijevet, hogy háborút folytat az orosz nyelv és kultúra ellen, és kényszerű ukranizálást folytat, ami más etnikai kisebbségeket is érint, köztük a magyarokat, románokat, lengyeleket, bolgárokat, örményeket, beloruszokat és görögöket.

Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a konfliktus gyökereinek kezelése nélkül, többek között Kijev NATO-tagsági törekvéseinek elutasítása, az emberi jogok helyzetének biztosítása Ukrajnában és a „új területi realitások” nemzetközi elismerése nélkül tartós rendezés nem lehetséges.

(oroszhirek.hu)