Titkos listák, nyilvános bajok – hogyan sodorhatja veszélybe a Tisza Párt jogi botránya a működését?

Nemrég robbant a hír: a Tisza Párt egy titkos listát vezetett támogatóiról, melyek között meglepő és sértő megjegyzések is szerepeltek. „Alkesz”, „piás” vagy „agyhalott” – ilyen jelzőkkel illette a pártvezetés bizonyos szimpatizánsait. Nem csak etikailag megkérdőjelezhető ez a gyakorlat, hanem jogi szempontból is komoly következményekkel járhat.

Mi a baj ezzel a listázással?

Elsőként az adatvédelem szabályai törnek meg. A párt ugyanis személyes adatokat, például vallási hovatartozást és egészségi állapotot is begyűjtött és titkosan kezelte. Ez sérti a személyes adatok védelméről szóló törvényt, ami szerint különösen érzékeny adatokat csak szigorú szabályok mellett lehet gyűjteni és kezelni. Ha ezt nem tartják be, komoly büntetésekre számíthatnak.

A személyes adatok védelmét Magyarországon a 2011. évi CXII. törvény (Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról), valamint az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) szabályozza. Ezek kimondják, hogy különösen érzékeny személyes adatokat (pl. vallási hovatartozás, egészségi állapot) csak jogszerű, átlátható módon lehet kezelni, kizárólag meghatározott célból és a megfelelő jogalap megléte esetén.

A Tisza Párt által vezetett titkos lista adatkezelése ezeknek a szabályoknak nem felelhet meg, hiszen a listán szereplő adatok begyűjtése és kezelése rejtett volt, és egyértelmű tájékoztatás sem történt az érintettek felé.

Diszkrimináció a listán?

Nem csupán a személyes adatok kezelése vet fel kérdéseket, hanem az is, hogy a listán szereplők gyakran megalázó és diszkriminatív megjegyzéseket kaptak. Ez a magyar Alkotmány és az Európai Unió alapelvei szerint tilos, hiszen mindenkit megillet a tisztelet, függetlenül vallásától vagy politikai nézeteitől.

A magyar Alaptörvény, valamint az EU Alapjogi Chartája tiltja a hátrányos megkülönböztetést bármilyen alapon, legyen az vallás, politikai nézet vagy egészségi állapot. Az ilyen jellegű megalázó minősítések és listázások az érintettek emberi méltóságát sértik, és akár peres eljárásokhoz is vezethetnek.

Mit jelent mindez a párt jövőjére nézve?

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogosult vizsgálatot indítani és akár több milliós bírságot kiszabni a jogsértő adatkezelés miatt. Súlyosabb esetben a bíróság dönthet a párt nyilvántartásból való törléséről is, amely ellehetetlenítheti a további működését.

Ha a jogsértések súlyosak vagy ismétlődnek, a párt akár a hivatalos nyilvántartásból is törlésre kerülhet, ami gyakorlatilag ellehetetleníti működését.

Politikai árnyoldal

Természetesen nem csak a jog számít: egy ilyen botrány jelentősen rontja a párt megítélését a választók szemében, és meggyengítheti politikai pozícióját. A bizalomvesztés hosszú távon veszélyezteti a párt fennmaradását.

Összefoglalva: a Tisza Párt titkos listázása nem csupán erkölcsi, hanem jogi problémákat is okozhat. Ha nem lépnek gyorsan és átláthatóan, komoly pénzügyi és működési nehézségekkel, sőt, a párt megszűnésével is szembesülhetnek.