A CIA-közeli amerikai alapítvány is támogatta a Helsinki Bizottságot

Bőkezűen bántak a külföldi szervezetek és az Európai Bizottság (EB) a Magyar Helsinki Bizottsággal, a jogvédő szervezet tavaly több mint 830 millió forintból gazdálkodhatott, írta meg a Magyar Nemzet.

Cikkük rámutat,

2024-es évre vonatkozó gazdasági beszámoló szerint a Helsinki Bizottság közel 800 millió forintnyi támogatásban részesült, és 4,6 milliót is kapott adományokból, összességében pedig több mint 100 millió forinttal több pénzhez jutott, mint 2023-ban.

A dokumentumból kiderül, EU-s költségvetésből, illetve más államtól, nemzetközi szervektől összesen 193 millió forintot kapott, míg egyszázalékos felajánlásokból mindössze 8,5 millió jutott a szervezetnek. (Érdekesség, az Amnesty International Magyarországhoz is külföldről érkezett rengeteg támogatás.)

A részletezésből kiderül, pontosan mely szervezettől, mire kapott pénzt a Helsinki Bizottság, így látható, hogy az egyik legbőkezűbb támogató az Európai Bizottság volt. Ugyanakkor a baloldal külföldi finanszírozása miatt kirobbant hazai botrányban ismertté vált amerikai szervezet,a National Endowment for Democracy (NED) sem fukarkodott a Hesinki támogatásában, összesen három projektben mintegy 100 millió forintnyi támogatást nyújtott a szervezetnek a demokrácia és a jogállamiság építésére, ebből tavaly 22 milliót használt fel a szervezet.

A menekültek jogsegélyezésére is jutott a szervezet bevételeiből, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) több mint 100 millió forinttal támogatta a Helsinkit tavaly.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (United States Agency for International Development) támogatásából tavaly három projektben összesen mintegy 44 millió forintot költöttek a civil társadalom megerősítésére. (A Társaság a Szabadságjogokért ugyancsak kapott forrást ettől a szervezettől.)

Kiemelkedően magas összeggel támogatta a Helsinkit a Swedish Postcode Foundation, amely közel 60 millió forintot adott, hogy „a nemzetközi figyelem homlokterében tartsa a jogállamiság további lebontására irányuló kísérleteket Magyarországon, hogy új kereteket adjon a jogállamiságról szóló társadalmi diskurzusnak, és hozzájáruljon a civil szervezetek szélesebb körű együttműködésének kiépítéséhez az EU-ban a jogállamiság és a civil szféra védelmében”.

Magánszemélyek egyszázalékos felajánlásaiból 8,5 millió jutott a Helsinkihez, amit a szervezet nemzetközi forrásként jelölt meg, miként a 13,4 milliós magánszemélyekhez, cégekhez köthető felajánlásokat is.

(mandiner.hu)