Fordulat Lengyelországban: a jobboldali Karol Nawrocki győzött

A jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki lesz Lengyelország következő köztársasági elnöke. Izgalmakból nem volt hiány az este folyamán, hiszen az exit poll még kihívóját, a liberális-konzervatív Rafal Trzaskowski győzelmét vetítette előre, azonban hajnali egy körül immáron csak matematikai esélye maradt a varsói főpolgármesternek a győzelemre.

Június 1-jén, vasárnap rendezték a lengyel elnökválasztás második fordulóját, ahol a lengyelek aközött dönthettek, hogy a jobbközép-liberális, Donald Tusk vezette Polgári Koalíció (KO) jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester vagy a jobboldali-populista Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott konzervatív történész, Karol Nawrocki váltsa a PiS-es Andrzej Dudát augusztus 6-án.

Ugyan még végeredmény nincs, de immáron szinte biztosan kijelenthető,

Lengyelország következő elnöke Karol Nawrocki lesz.

A részvétel 71,63 százalékos volt, a körzetek 99,99 százalékából érkezett eredmények szerint így végeztek a jelöltek:

• a jobboldali-populista PiS által támogatott konzervatív Karol Nawrocki – 50,89 százalék
• a jobbközép-liberális, Donald Tusk-féle Polgári Koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski – 49,11 százalék;

Nawrockira több mint 10,5 millióan szavaztak, ami többet szavazatot jelent, mint amennyit Duda kapott 2020-ban az újrázása során.

Saját 2020-as eredményéhez képest egyébként Trzaskowski is javított, ugyanakkor ez a lengyel diaszpórának köszönhető, hiszen a vártakhoz képest gyengébben szerepelt bástyáiban – ha csak a Lengyelországban leadott szavazatokat nézzük,

akkor öt évvel ezelőtti eredményéhez képest 0,28 százalékponttal kevesebbet kapott, ami jól mutatja, hogy mennyire elégedetlenek a lengyelek Donald Tusk kormányával.

Az urnazáráskor, este kilenckor közölt exit pollok még Trzaskowski győzelmét vetítették előre – mind az IPSOS, mind a jobboldali TV Republikának elkészített kutatások a varsói főpolgármester hajszálnyi győzelmét mérték, ugyanakkor ezeknek a hibahatára 2 százalékpont, így 0,6 százalékpontos előnye még egyáltalán nem jelentett biztos győzelmet.

Ennek ellenére az exit pollok után mindkét jelölt győztesnek hirdette magát.

Trzaskowski beszédében egy új Lengyelországot ígért, és már arról beszélt, hogy kinyújtja kezét azok felé is, akik nem rá szavaztak, míg Nawrocki eredményváróján ugyan nem volt akkora az öröm, mint Trzaskowskién, de azt ígérte, győzni fognak.

Végül utóbbinak lett igaza: az este tizenegykor, immáron a részvételi adatokat, valamint az addig megszámolt, leginkább rurális körzetekből érkező szavazatokat is figyelembe vevő late poll során az IPSOS már a konzervatív történész győzelmét vetítette előre. A hajnali egykor frissített előrejelzés – amibe immáron nagyvárosi körzetek szavazatait is figyelembe vették – pedig tovább növelte Nawrocki előnyét, ami után megnőtt a végső győzelemre is az esélye, amit értelemszerűen az érkező eredmények is igazoltak.

Trzaskowski fontos bástyáiban teljesített rosszabbul, mint öt éve, míg az előzetesen vártakhoz képest Nawrocki sokkal jobban szerepelt.

Az ONET lengyel lap folyamatosan frissülő barométere már éjfél előtt 89 százalékra tette az esélyt, hogy a PiS által támogatott Nawrocki győzhet, hajnali egykor pedig már csak matematikai esélye maradt a varsói főpolgármesternek.

Ugyanúgy sokatmondó volt az este folyamán, hogy éjfél körül az egyik kormánypárt, az agrárius Lengyel Néppárt (PSL) minisztereinek hétfő tíz órára meghirdetett sajtótájékoztatóját végül lemondták – előrevetítve azt, hogy az elnökválasztásnak kormánypárti vereség lesz a vége.

Az elnökválasztás túlmutatott a következő elnök kiválasztásán

A választás nagyon kiélezett volt a két jelölt között, és nem csak amiatt, mert a második fordulót megelőzően a közvélemény-kutatások fej-fej mellett hol egyik, hol másik jelölt győzelmét vetítették előre, hanem mert

a választás alapvetően befolyásolja a következő két év lengyel belpolitikának a dinamikáját.

A Polgári Koalíció mellett a civil-centrista Polska 2050-ből, az agrárius Lengyel Néppártból, valamint a szélsőbaltól a balközépig terjedő Lewicából álló Tusk-kormány működését ugyanis a belső töredezettség mellett Andrzej Duda köztárasági elnök vétói és alkotmányjogi normakontrolljai akadályozták – a kormány számára legfontosabb törvények kihirdetését az elnök ugyanis rendre valamelyik eszközhöz használatával megakadályozta.

Tusk emiatt is szerette volna, hogy Dudát mandátumának lejárta után egy olyan államfő követi majd, aki kormánykoalíciójának tagja, az ugyanis e külső akadály megszűnésével járt volna.

Azonban Nawrocki győzelmével Tusk ezen terve füstbe ment, a megválasztott elnök pedig a kampány során még Dudánál is erőteljesebb ellenállást ígért.

Azonban nemcsak a kormánynak, hanem a PiS-nek is fontos volt a választás: Jaroslaw Kaczynski pártelnöknek ugyanis részben azért esett a választása Nawrockira, hogy ezzel a párt megpróbálja visszaszerezni a 2023-ban tőle elpártolt középosztálybeli szavazókat, valamint amiatt is egy PiS-en kívüli jelölt mögé sorolt be a párt, hogy az később se pártelnöki pozícióját ne veszélyeztesse, és a PiS szavazói bázisán kívül lehetőleg a Tusk-ellenes protesztszavazókat is megszólítsa, akik egyébként a miniszterelnök mellett Kaczynskit is legalább ugyanannyira ellenzik – e kockázatos stratégia végül bevált a pártelnöknek.

Nawrocki győzelmével pedig továbbra is egy ellenzéki elnöke lesz Lengyelországnak, amivel a PiS akadályozhatja a Tusk-kormány működését – a választás estéjén az első late poll közzététele után egyébként voltak olyan képviselők, akik elmondták, hogy a cél, hogy még a következő, 2027-ben esedékes parlamenti választás előtt megbuktassák a Tusk-kormányt, hogy aztán egy előrehozott választás után ismét Kaczynskiék kerüljenek hatalomra.

(index.hu)