Karácsony Gergely azt állítja, nem tudott semmilyen túlszámlázásról

„Mi nem tudtunk semmilyen túlszámlázásról, és ha tudtunk volna, akkor azonnal beavatkoztunk volna” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a sajtótájékoztatóján, miután hétfőn a 444 részleteket közölt a BKV gyanús informatikai szerződéseiről szóló nyomozati anyagból, ami alapján a lap állítja, hogy felvetődik a korrupció gyanúja.
Karácsony szerint 2019-ben új városvezetés került Budapest élére, amely nem tűri a korrupciót. Hozzátette, hogy „a tanúvallomások között nem hangzott el a BKV neve”.
A főpolgármester állítása szerint a BKV minden kifizetését részletesen vizsgálta a nyomozó hatóság. Karácsony arról beszélt, ha 2022-ben bármit találtak volna nála, akkor azonnal elvitték volna.
A főpolgármester szerint nem pontos a cikk azon állítása, hogy változatlan módon hosszabbították meg a szerződést, hiszen az egy keretszerződés, amelynek az összegét jelentős mértékben csökkentették. Ezt Karácsony szerint az Ernst & Young független szakvéleménye alapján tették, ami összevetette a piaci árakkal a közbeszerzésben szereplő egységárakat, és megállapította, hogy ezek megfelelnek a piaci benchmarknak.
Karácsony azt mondta,
lehet, „az volt a terv, hogy a BKV informatikai szolgáltatásait is behúzzák ebbe az óriási pénzmosodába”, de ennek bekövetkezésére szerinte semmi nem utal.
Később hozzátette, az ügy rombolja a közbizalmat, de a BKV az ő főpolgármestersége alatt már úgy tudott működni, hogy ezzel a bűnszervezet nem okozott kárt a fővárosnak. Szerinte a tulajdonosok személye még a büntetőeljárás előtt megváltozott, mivel megszabadultak F. Zsolttól és társaitól.
A 444 cikkéből kiderült, hogy a NAV Nyugat-dunántúli Igazgatósága még 2021-ben indított nyomozást az ügyben. A gyanú szerint a közlekedési vállalatba beépült bűnszervezet tagjainak vallomásai azt igazolják, hogy a BKV-s informatikai szerződésekkel kapcsolatban fennáll a korrupció gyanúja. Állításuk szerint a túlszámlázás, a túlárazás volt a feltételezett szervezet egyik fő tevékenysége. Korábban a BKV és Karácsony Gergely is visszautasította a korrupciógyanút.
A lap viszont az ügyészségi kihallgatásokra hivatkozva azt írta, hogy a gyanú nagyon is felvetődik.
Hangsúlyozni kívánom tehát, hogy a bűnszervezet kiépítésének és működtetésének elsődleges célja a »közpénzek lenyúlása« volt. Álláspontom szerint alapvető tévedés tehát azt feltételezni, hogy a jelen vallomásom I. pontja alatt bemutatott és különböző személyekhez köthető bűnszervezetek célja pusztán az adókijátszás volt, mert ezen jóval túlmutató tevékenységük volt
– áll a Sys IT szolgáltatási menedzserének vallomásában.
A szövevényes ügy lényege, hogy a BKV több tízmilliárdos informatikai szerződését úgy kötötték meg kétszer öt évre 2019-ben, még Tarlós István főpolgármestersége alatt, hogy azon kizárólag egy szereplő tudott elindulni, így a megbízást is ő nyerte el. A volt BKV-vezér közeli barátja, a Nagymesterként ismert F. Zsolt ráadásul a gyanú szerint nem saját nevén, hanem strómanokon keresztül irányította a vállalatba beépült cégét.
(telex.hu)




