Hadházy és a Momentum nem adják fel – videókkal, galériával

Zsinórban már a hetedik héten tüntetnek a gyülekezési jog korlátozása és az ehhez kapcsolódó intézkedések ellen Hadházy Ákos vezetésével. A demonstrálók ezeken a rendezvényeken „a kínai arcfelismerő rendszert engedélyező technofasiszta törvény visszavonását követelik”.

Hadházy Ákos a múlt héten ismételten is az Erzsébet híd elfoglalását tervezte, ám a tüntetést a rendőrség nem engedélyezte. Ekkor a terve az volt, hogy a Ferenciek teréről indulva kisétál a hídra a támogatóival együtt, ám az Erzsébet híd lezárását a rendőrök végül megakadályozták. Ugyanakkor a Momentum vezetésével tüntetők a Szabadság hídhoz vonultak és azt zárták le, legalábbis egy időre, amíg a rendőrség a nem engedélyezett demonstrációt felszámolta.

Az utóbbi hetek tüntetésen rendre egyre kevesebb demonstráló jelenik meg, bár ez betudható annak is, hogy a korábbi demonstrációk után több mint száz személyt vontak eljárás alá, közülük több mint nyolcvanan kaptak szabálysértési bírságot, a Momentum szerint összesen több mint 11 millió értékben kell, hogy fizessen.

A május 1-i tüntetésre szintén nem engedélyezte a rendőrség a hídfoglalást, így Hadházy szavazásra buzdította a Facebookon őt követőket, mi legyen a megoldás: elfogadják-e a rendőrség által ajánlott Kossuth teret, vagy szegüljenek ellen a tiltásnak és foglaljanak hidat. A szavazatok többsége a Kossuth térre esett.

Itt a három órára meghirdetett kezdésre elég kevesen gyűltek össze, bár tény, hogy a sok turista miatt elég nehezen lehetett eldönteni, ki akar tüntetni, és ki az, aki csak a Parlamentet nézi. A napsütés és a meleg miatt ráadásul sokan árnyékba húzódtak, különösen, hogy a színpadon és a nagy kivetítőt is még csak építették a kezdés időpontjában.

A tér közepétől valamivel jobbra láthatósági mellényt viselő férfiak állta, mellettük pedig kartonlap-kupacok álltak. Ők arra biztatták az embereket, hogy készítsenek transzparenseket, írják fel véleményüket, üzenetüket a lapokra.

Fél négykor még mindig nem kezdődött el a rendezvény, ezért bejátszották Orbán Viktor egy 2008-as videóját, melyben arról beszélt, hogy

„Amikor független országot ér katonai agresszió, akkor a közép-európai népeknek kötelessége egyértelműen és világosan beszélni. Szerintem bennünket, magyarokat ’56 miatt különösképpen terhel ez a kötelesség. Ezért amikor egy független államot az oroszok katonai agresszióval megtámadnak, akkor nekünk világosan, egyenesen és helyes erkölcsi alapállást elfoglalva érdemes megszólalnunk” .

Miután Hadházy Ákos köszöntötte a résztvevőket, és közölte, hogy kedden ismét tüntetés lesz, mert nem hagyja abba, és ezúttal a Ferenciek terére hívta a híveit, reményét is kifejezte, hogy temérdek sokan lesznek, és majd  a rendőrség zárja le miattuk a hidat.

Ezután Majtényi László lépett a színpadra, aki a szabadságról beszélt, valamint arról, hogy a szabadságszerető magyaroknak kétféle csoportja van, és az egyik csoport tagjai megszabadulást szeretnének az Orbán-rendszertől, míg ők, a többség a megszabaduláson túl felszabadulást is szeretnének.

Beszélt arról is, hogy az alaptörvény tizenötödik módosítása a valaha volt legszégyenletesebb alkotmánymódosítás, és azért történhetett meg, mert az a Fidesz politikai céljait szolgálja, illetve a Mi Hazánk politikai programját emeli be az alkotmányba.

Majtényi a gyermekek védelemhez való jogának alaptörvénybe emelését is kifogásolta azon a módon, ahogy ez megtörtént, ugyanis szerinte minden emberi minőség érinthetetlen.

Következett a színpadon egy önmagát magyar fiatalként bemutató férfi, Kakas Mátyás, aki a beszédét azzal kezdte, hogy szégyellnie kell, hogy magyar. Szerinte ugyanis Magyarországot máshol már Kis-Oroszországnak nevezik, és amit a török 150 év alatt nem tudott elpusztítani, azt a Fidesz megtette.

Ezek után sok sérelmet sorolt, elmondta, hogy Budapest romokban hever, a kórházak és iskolák börtönre emlékeztetnek, miközben a kokárdát olyanok hordják, akik pedofilokat mentegetnek. Közölte, hogy ő büszke akar lenni arra, hogy magyar, és itt akár élni, ezért biztatta a tüntetőket, hogy álljanak ki a jogaikért, de ne úgy, mint azok a mocskos, korrupt arisztokraták odafent.

Beszédében kitért a Pride betiltására is, és hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van férfit vagy nőt szeretni, vagy bármi mást a kettő között, és joga van ezt ünnepelni is.

Fleck Zoltán jogszociológus volt a következő felszólaló, aki az arcfelismerő rendszerről beszélt, amit az Orbán-kormany a tüntetőkkel szemben bevetni engedélyezett. Hangsúlyozta, hogy ezt a rendszert a kínai diktatúra találta ki, és a KGB alkalmazza Európában, ezért elfogadhatatlan, hogy Orbánék bevezették a használatát.

Arról is beszélt, hogy mindez azért volt lehetséges, mert már nem maradt olyan intézmény, amit a Fidesz ne foglalt volna el, vagyis nincs olyan intézmény, amely ez ellen tiltakozhatott volna.

Úgy gondolja, hogy a kormány célja, hogy az emberek ne politizáljanak, pedig a politika már nem ott fent, hanem itt történik. ráadásul szerinte a kormánnyal nemcsak az a baj, hogy diktatórikus módszereket alkalmaz, hanem civilizálatlan is, ezért szégyellnünk kell a kormányunkat.

Ezek után bejátszottak egy részletet a 444.hu „Valótlanul” című dokumentumfilmjéből, amely a kormány szervezett lejáratókampányairól és titkosszolgalati műveletekkel végrehajtott akciójairól is szól. Ezen akciók egyike az Amnesty International Magyarország korábbi vezetőjét, Jeney Orsolya jogvédőt vette célba. A bejátszott részlet után az ő férje, Biró Dénes dramaturg-rendező lépett a színpadra.

„Nem akarok elmenni innen, de aki elment, az sem hazaáruló. A hazaáruló az, aki puposra tömte a zsebeit, miközben több száz ezer magyar fiatalt elhagyta Magyarországot.” – kezdte beszédét, majd azzal folytatta, hogy igazán zabos, mert megtámadták a családját.

Felidézte, hogy a feleségét a szülési szabadsága után a munkaerőpiacra visszatérve négy hónapon át hitegették egy kamu állásajánlattal egy külföldi magántitkosszolgálat segítségével a kormány megbízásából, hogy aztán a 2022-es választások előtt ezt összehangolt lejáratásra használják.

Ezek után felhívást intézett a megjelentekhez, hogy hozzák létre a szabadság táborát a Szabadság téren, és a tábort tartsák is fenn a választásokig.

Miközben a színpadon a beszédek zajlottak, Császár Attilát, a köztelevízó ismert riporterét, aki éppen a trombitás Szabó Bálinttal akart interjút készíteni, tüntetők vették közre, köztük két  zebrafigurának öltözött ember.

Császárt többen hazaárulónak, a köztelevíziót propagandamédiának nevezték, és azt skandálták, hogy

Propagandatévé, propagandatévé, börtönbe, börtönbe!

Szabó Bálint Császár elé állt, és úgy tűnt, nem akarja elengedni, mögötte a Ligetvédők Antal Nikolettája nyújtott neki támogatást, egy hangosbeszélőn át ordibálva, egy másik férfi pedig folyamatosan a sípját fújta. Császár végül valahogy kiszabadította magát az őt körbe vevő tömegből, de a dühös tüntetők egy csoportja továbbra is követte minden lépését.

Öt óra tájban Hadházy Ákos lépett a színpadra, aki arra biztatta a tüntetőket, hogy folytassák a tüntetéssorozatot, és megígérte, hogy amíg a törvényt nem vonják vissza, addig minden héten kedden folytatja az akcióját.

Beszélt még az Országgyűlés kiüresítéséről is, és azt mondta, itt a Parlament előtt többet nem fog tüntetni, és még egyszer elmondta, hogy jövő keddre a rendőrség engedélyezte a tüntetésüket a Ferenciek terén.

Megkérte a tüntetés résztvevőit, hogy emelje fel a kezét, aki elhiszi, hogy az általuk kifogásolható törvény visszavonását ki lehet kényszeríteni, majd megállapította, hogy a látható többség hisz ebben, hiszen a téren levő, nagyjából 400-450 ember java része felemelte a kezét.

Beszédében kitért arra is, hogy hall olyan véleményt, miszerint a budapesti tüntetéssorozat a Fidesznek jó, de szerinte csak az tüntetés jó a Fidesznek, amit abbahagynak, ezt a tüntetéssorozatot azonban egyelőre nem fogják abbahagyni.

Arról is beszélt, hogy gyakran hallja azt a személyére vonatkozó kijelentést, miszerint nem ad politikai ajánlatot, ám ő nem tud olyan országban élni, ahol az ellenzék ellen használják a kínaiak által fejlesztett megfigyelő, arcfelismerő rendszert.

Kijelentette azt is, hogy nem lesz hídfoglalás, ugyanis ezen a tüntetésen nem ez a program, majd arra szólította fel a tiltakozókat, hogy sétáljanak ki együtt a Margit-szigetre, ahol a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sátránál fejezhetik ki szolidaritásukat május elseje alkalmából.

Ezek után bejelentette, hogy vége a tüntetésnek. Ennek ellenére még két szónok színpadra lépett, miközben páran már elindultak a sziget felé.

Amint végre lett a rendezvénynek, a Momentumosok Tompos Márton pártelnök vezetésével elindultak a Lánchíd felé, úticéljuknak a Karmelita kolostort jelölték meg.

Nagyjából háromnegyed hat tájban érték el a Lánchidat, ahol nem állták útjukat a rendőrök. Eleinte ugyan a járdán haladtak, ám amikor észrevették, hogy a forgalom leállt a hídon, a felvonulás az úttestre terelődött.

A budai hídfőnél azonban rendőr sorfal várta a menetet, és nem engedték őket tovább., bár Bedő Dávid jó ideig próbált egyezkedni a rendőrökkel.

Nemcsak a tüntetők, de a turisták sem tudtak átjutni a Lánchídon, így azok a külföldi turisták, aki a járdán szabályosan haladtak, a tüntetők közé keveredtek, és nem igazán értték, hogy mi is történik. Ők végül Pest irányába le tudtak jutni a hídról, míg akik fel akartak volna menni, azokat a rendőrök igazították útba, az első sorfalban állók közül többen is kifejezetten jól beszéltek angolul.

Némi huzavona után Bedő Dávid, a Momentum parlamentből kitiltott frakcióvezetője ismertette a tényeket: szerettek volna felmenni a Karmelitához, hogy kitűzzenek egy EU-s zászlót, de a rendőrség ezt nem engedte meg, ezért kiadta az ukázt:

Irány a Belügyminisztérium!

Ám hiába indultak meg vissza, a pesti oldal irányába, a pesti hídfőnél mindenkit igazoltattak a rendőrök, és bár a legtöbben zúgolódtak emiatt, csak egy ember megtagadta az igazoltatást, arra hivatkozva, hogy annak nincs jogalapja. Őt előállították a rendőrök.

Hét óra körül az időközben jelentősen megfogyatkozott létszámú tüntető társaság megérkezett a Belügyminisztérium épületéhez, aminek főbejáratára a momentumos képviselők egy európai uniós zászlót tűznek ki.

Bedő Dávid a bejárat elé állva megköszönte a tüntetők részvételét, a Lánchídon lezajlott jelenetet abszurdnak nevezte, és kiemelte, hogy az igazoltatás, amit pár perccel koraibban elszenvedtek, szinten ok arra, hogy az emberek tüntessenek. Tompos Márton az európai Magyarországot éltette ezek után.

A maroknyi tüntető a zászlókat összeszedve elindult hazafelé, míg páran ismét Császár Attilát kezdték el zaklatni, és a Szabadság híd elfoglalásakor közismertté vált fiatal nő, aki a rendőrt állon csapta előállítás közben, magas hangon visítva ordibált a tévéssel.

Ezek után egy cigány zászlóval felvonuló férfi keveredett szóváltásba a tévéssel, aki azonban hamar megunta az egyoldalú kommunikációt és továbbállt.