A nembináris német antifa közölte a bírósággal, hogy őt elrabolták

A német antifa elvtársak felállva tapsolt a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében – írja az Index.

Az előkészítő ülésen az ügyészség

14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét,

míg a vádlott védője azt hangsúlyozta, hogy jogellenesen adták ki a német hatóságok Magyarországnak, valamint a magyar rendszerben is sérültek a jogai.

A korábbi antifa támadások tárgyalásaihoz hasonlóan péntek reggel ismét megtelt a Fővárosi Törvényszék díszterme, ezúttal egy német vádlott ügyében tartott előkészítő ülést a bíróság. Simeon Ravi Trux, vagy ahogy ő magát nevezi, Maja a korábbi vádlottakhoz hasonlóan bilincsben és a büntetés-végrehajtás (bv.) kommandósaival az oldalán lépett be a tárgyalóterembe, ahol először

a német elvtársai felállva, hosszú perceken át tapsoltak neki, amit ő mosolyogva fogadott.

Jelenleg Simeon néven ismert az eljárásban, a hivatalos névváltoztatása (Majára) azonban még folyamatban van jelenleg, így amennyiben az eljárás befejeződik, úgy a törvényszéken is már a Maját fogják az esetében használni.

A vádirat ismertetése után a vádlott védője közölte, hogy Simeon Ravi jogai két országban is sérültek az elmúlt 14 hónapban, így jogellenesen áll most a Fővárosi Törvényszék előtt a német alkotmánybíróság döntése szerint.

A védő hozzátette azt is, hogy a nyomozati iratok a jelen állás szerint már elérik a 9000 oldalt, a terhelt mégis csak ennek a tíz százalékát kapta meg német nyelven, így a magyar jogrendszer szerint is sérültek a tisztességes eljáráshoz való jogai. Megállapításai szerint a vádlott nem ismerhette meg pontosan, hogy mivel és milyen bizonyítékok alapján vádolja őt az ügyészség a súlyos bűncselekmény elkövetésével, amiért ráadásul igen jelentős,

14 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, így akadálya van annak, hogy az ülést lefolytassák a mai napon.

Dr. Sós József bíró elmondása szerint ismeri a bíróság a német szövetségi alkotmánybíróság döntését, az viszont a magyar eljárást nem akadályozza, valamint nagyjából fél évvel ezelőtt megkapta a kamerafelvételeket és az iratjegyzéket is, azonban a vádlott a meghallgatásán úgy döntött, hogy nem akarja az átvételt aláírni. A hatóságok több mint egy hónapja átadták neki az iratokat, köztük vallomásokat és szakértői szakvéleményeket, így a vádlott nem tegnap kapta meg azokat, hanem január 30-án. Mindezekre tekintettel a bíróság álláspontja, hogy a vádlott tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült, az előkészítő ülés nem ütközik akadályba. Hozzátette, hogy a bv. tájékoztatása szerint a vádlott szabadon fogadhat látogatókat, és a szabad levegőn is tartózkodhat, a letartóztatása alatt jó magaviseletet tanúsít.

Nembinárisként szerinte ő nem létezik Magyarországon

Dr. Sós József ismertette vele, hogy amennyiben beismeri a bűnösségét a mai napon a váddal egyezően, abban az esetben már most ítéletet hozhat az ügyében a bíróság, amennyiben a vádirat bármelyik állítását tagadja, úgy az ülés tárgyalásba fordul át és a bizonyítási eljárással folytatódik tovább.

Simeon nem ismerte be a bűnösségét, azonban vallomást akart tenni az üggyel kapcsolatban.

Engem egy olyan országban vádolnak, ahol én mint Maja, egy nem bináris ember, nem létezem. Engem elraboltak és ide kiszállítottak!

– mondta a bíró előtt, majd saját magát antifasisztának nevezte. Bírálta a magyar rendszer demokratikus és emberi jogi védelmét, szavai szerint azok „elhalványulnak a papíron”. Régóta küzd az ellen, hogy ne történjen meg még egyszer az a szörnyűség, amit az ördög nem, csak az ember tud megtenni. Az ügyészség szerinte a dicsőség napján részt vevőket védi, legitimálja az esemény megtartását, miközben rasszista és antiszemita koncerteket tarthatnak ott.

Sérelmezte, hogy a mai napig magánzárkában van, ahol nincs elég napfény, nem jut a vitaminjaihoz, ágyi poloska és csótány viszont van a cellájában. Esténként arról álmodozik, hogy újra a családjával lesz, ezt szakítja meg, hogy óránként ellenőrzik a zárkáját, de az is megalázó számára, amikor mások előtt kell levetkőznie, míg a többi rabbal nem tarthatja a kapcsolatot, ezért már elkezdett magában beszélni.

Meglátása szerint a magyar kormány elvesztette hitelét a többi országgal szemben, ez a jele annak, hogy az ügy olasz vádlottját az olasz hatóságok nem adták ki a rossz börtönviszonyokra hivatkozva.

Úgy gondolja, ennek a tárgyalásnak Németországban kellett volna lezajlania, mert ott nem sérültek volna a jogai.

A vádiratot úgy kommentálja, hogy az csak hipotéziseken alapul, tényeket nem tartalmaz, így nem tudja beismerni azok alapján a bűnösségét. Azonban ő is írt egy vádiratot az elmúlt hónapokban, hogy ne törje meg őt a magánzárka.

Nem vagyok otthon ebben az országban, a nyelvet sem sikerült megtanulnom, de én tudom, hogy mit követ el ez az állam azok ellen, akik nem úgy tesznek, ahogy ő akarja. Hallottam az üvöltéseket, sírásokat és a lekicsinylő szavakat a többi cellából!

A német börtönökkel összehasonlítva állítja, hogy a hazai viszonyokban elveszik az emberséget az őröktől és fogvatartottaktól is. Hosszas felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a fasizmus és az autoriter rendszerek a reneszánszukat élik, ami nagyon veszélyes, függetlenül attól, hogy az a másik kontinensen vagy a szomszédban történik.

Szavai végeztével ismét hangos tapsvihar tört ki a teremben a német hallgatóság részéről.

Figyelő és bántalmazó szerepben is volt

A vádirat szerint egy német férfi – az élettársával együtt – 2017. évtől kezdődően Lipcsében egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló szervezetet hozott létre, amelynek az elkövetők, köztük az újabb vádemeléssel érintett német és olasz állampolgár is a tagjai voltak. A szervezet tagjai egyetértettek abban, hogy a szélsőjobboldali szimpatizánsokkal szemben erőszakkal kell felvenni a harcot. Ennek megfelelően

megállapodtak abban, hogy szervezett támadásokat követnek el általuk kiválasztott, szélsőjobboldali szimpatizánsként azonosított vagy annak vélt, gyanútlan áldozatok sérelmére.

Céljuk az volt, hogy a szándékoltan súlyos, akár életveszélyes sérülések, illetve a váratlan támadás körülményei elrettentő üzenettel bírjanak a szélsőjobboldali mozgalmak képviselői számára.

A szervezet tagjai a támadások szervezése során – a lelepleződés elkerülése érdekében – egy darknetes alkalmazáson keresztül vagy személyes találkozók alkalmával egyeztettek egymással. Az elkövetők megosztották egymás között az előkészületekkel kapcsolatos feladatokat. Ezek kiterjedtek az utazásra, a szálláshelyek biztosítására, a támadás eszközeinek beszerzésére, a helyszín, illetve a menekülési útvonalak feltérképezésére is.

A támadásoknak alaposan megtervezett, pontos, begyakorolt forgatókönyv szerinti menete volt, ami az előre egyeztetett feladatmegosztásban is megnyilvánult.

A támadások időtartamát 30 másodpercben határozták meg, amelynek mérése az „irányító” feladata volt, aki a támadást vezényszavakkal indította meg, illetve állította le, majd ezután a társai menekülésében segédkezett. A „figyelő” feladata a környezet figyelése, valamint kívülálló személyek beavatkozásának megakadályozása volt, a „további tagok” pedig a támadás végrehajtói voltak. A támadások során az elkövetők törekedtek az arcfelismerés és a nyomazonosítás meghiúsítására is.

A fentiek szerint megszervezett, 2018. október és 2020. február közötti, németországi támadásokat követően a szervezet tagjai 2022-ben elhatározták, hogy a németországihoz hasonló erőszakos támadásokat követnek el Budapesten is. A támadásokat a becsület napja elnevezésű eseményre tekintettel 2023. február 11. napjára, illetve az azt megelőző, valamint azt követő napokra tervezték.

Ilyen előzmények után az újabb vádemeléssel érintett 2 vádlott, más tagokkal együtt, kifejezetten azért érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen a budapesti támadásokban, derül ki a Fővárosi Főügyészség közléséből.

Ezt követően, 2023. február 9. és 11. napja között öt támadás történt Budapesten, amiben kilencen sérültek meg. Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik támadás február 10-én a Gazdagréti téren, valamint a Bank utcában, az ötödik pedig február 11-én, az I. kerületi Mikó utcában történt. A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár is. Közülük hatan súlyos, hárman könnyű sérüléseket szenvedtek, azonban többüknél fennállt az életveszélyes sérülések okozásának lehetősége is.

A vád szerint a német állampolgár a Fővám téri, a Gazdagréti téri és Bank utcai támadásban vett részt, részben figyelő-követő, részben bántalmazó szerepben, az olasz pedig a gazdagréti és a Mikó utcai agresszióban mint bántalmazó.

A Fővárosi Főügyészség a vádlottak közül a német állampolgárt, Simon Ravi Truxot négyrendbeli bűnszervezetben – részben társtettesként, részben bűnsegédként – elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és egyrendbeli aljas indokból, bűnszervezetben elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. Amennyiben a váddal egyezően beismeri a bűnösségét, úgy a mértékes indítványában kéri a bíróságot, hogy

ítélje el a vádlottat 14 év fegyház büntetésre, valamint 10 évre tiltsa ki Magyarország területéről.

Polgárjogi igényeit ismertette a tárgyalóteremben két sértett, egyikük 10 millió, míg a másik fél 2 millió forintos sérelemdíjat követel a német vádlottal.

Tüntettek a német antifák Budapesten

Kora reggel, az előkészítő ülés előtt jellemzően külföldi antifasiszta aktivisták tüntetést is szerveztek, amin Maja T. szabadon engedését követelő rigmusokat kiabáltak, erről szóló transzparenseket mutattak a Fővárosi Törvényszék épülete felé.

A reggeli tüntetésen felszólalt Maja T. apja is az ellen, ahogy gyerekét kezeli a magyar jogrendszer.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebookon úgy reagált a péntek reggeli tüntetésre, hogy az azon részt vevők „az erőszakot és a vérontást támogatják, és bűnözőket mentegetnek”. „Pár szélsőséges kommunista antifa 2023-ban idejön Magyarországra, válogatás nélkül embereket vernek az utcán, majd hazamennek és a következményeket sem vállalják” – így foglalta össze az ügyet a politikus.