Több ponton szigorítanák a szuverenitásvédelmi törvényt
A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezt a „2022-es választási visszaéléssel”, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) körüli állítólagos botrányokkal, valamint az Európai Unió intézményeinek „nemzeti szuverenitást sértő” lépéseivel indokolta csütörtökön kiadott közleményében.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal a következő kulcsterületeken látja szükségesnek a szigorítást:
- Szét kell választani a valódi civil szerveződéseket és azokat a „közéleti szervezeteket”, amelyek politikai tevékenységet folytatnak.
- „Közéleti szervezetek” esetében a pártokra vonatkozó szigorú szabályozást kell alapul venni, és meg kell tiltani a külföldi finanszírozást.
- Be kell zárni azokat a kiskapukat, amelyeket kihasználva külföldi érdekcsoportok a magyar közéletet befolyásoló tevékenységeket tudnak finanszírozni.
- A „közéleti szervezetek” esetében ki kell zárni minden olyan finanszírozási módot, amely alkalmas arra, hogy külföldi szereplők elrejtsék valódi identitásukat.
- Meg kell teremteni ezen jogszabályok kikényszeríthetőségét, a „közéleti szervezetek” átláthatóságát és külső befolyástól mentes működését.
Az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény miatt az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mivel, a törvény szerintük eleve sérti az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot.
Az USAID-t – amelyet Lánczi hivatala a szigorítás egyik indokaként jelölt meg – azzal a céllal alapították, hogy nemzetközi segélyezési programjai révén visszaszorítsa a szovjet befolyást.
A szervezet az amerikai kormány ügynöksége, amely elsősorban külföldi civil szervezeteknek, NGO-knak nyújt támogatást, és a fejlesztési támogatások kezeléséért is felelős.
(24.hu)
