230 tanulóból mindössze 7 gyerek anyanyelve a német – ez Bécs

Egy nyár végi cikk adta hírül, miszerint az osztrák statisztikai hivatal tanulmánya szerint a bécsi tanköteles gyerekek közel háromnegyede nem beszél németül. Ez komoly feszültségekhez vezet az oktatásban, aminek következtében a tanárok tömegesen mondanak fel.

Aggasztó helyzet alakult ki az osztrák oktatási rendszerben, miután egyre több a migráns hátterű, németül nem beszélő diák. A napokban tette közzé az osztrák statisztikai hivatal a népességi adatait, amely meglehetősen borús képet fest. Ezek a tanulmány legfontosabb megállapításai:

Ausztriában csaknem 900 ezer iskoláskorú gyermek él, akik közül több mint 20 százaléknak nincs osztrák állampolgársága. A helyzet messze Bécsben a legrosszabb (39 százalék), a fővárosi régiót követi Salzburg.

Bécs öt kerületében a hat és tizenöt év közötti harmadik országbeli gyermekek aránya meghaladja a 30 százalékot. Ha a nem osztrák állampolgárságú gyermekek teljes arányát nézzük, akkor egyes kerületekben, mint Brigittenau, Favoriten és Ottakring negyven százalék feletti, Rudolfsheim-Fünfhaus és Margareten pedig ötven százalék feletti arányt mutat.
A bécsi tanköteles gyerekek mintegy hetven százaléka nem beszél németül a mindennapi életben.
A bécsi iskolakezdő gyerekek egyharmadának nincs meg a tanórák követéséhez szükséges német nyelvtudása, annak ellenére, hogy a gyermekek kétharmada Ausztriában született.

A Magyar Nemzet a tanulmány kapcsán arról is ír, hogy a tanárok jelenleg tömegesen menekülnek a bécsi iskolákból. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint a kialakult helyzet az elmúlt évtized ellenőrizetlen bevándorlása miatt alakult ki.

Az osztrák iskolák már nem tudnak megbirkózni a rájuk bízott problémával, mert az integráció még mindig nem számít kötelező tantárgynak a bevándorlók számára. Bécsben ezért az oktatási rendszer már most összeomlással fenyeget

– vélekedik a jobboldali párt, amely kilencpontos javaslatot dolgozott ki a probléma kezelése érdekében. Korábban nem volt probléma a német nyelvtanulással, és jelenleg sem az ukrán menekült gyerekekkel van gond, hanem nyilvánvalóan az iszlám országokból érkező migránsok gyerekeivel.

Többek között azt szeretnék elérni, hogy aki nem tud németül, az nem járhat iskolába. Az FPÖ szerint a kulturális különbség az iskolai erőszak növekvő problémájában is megmutatkozik.

Ausztria-szerte az iskolákban bejelentett tíz bűncselekményből nyolcat Bécsben követnek el, és ennek kilencven százalékát bevándorló gyerekek követik el.

Ezek után érkezett minap a friss hír, azt írta az Exxpress.at, miszerint

egy bécs-favoriteni általános iskola tanárai reménytelenül túlterheltek, mivel a migráns hátterű, németül alig beszélő gyerekek számára kevés a tanár.

A Bécs 10. kerületében, az Alxingergasse-ban található általános iskola hatalmas tanárhiánnyal küzd. Ez azért is komoly probléma, mert a tanulók többsége alig vagy egyáltalán nem beszél németül.

Az általános iskola 231 tanulója közül mindössze hétnek az anyanyelve a német

– adta hírül a „Puls24”.

Ennek következtében nagy szükség van a németórákra. Ráadásul sok tanuló súlyosan traumatizált, „mert családjával együtt háborús övezetekből menekültek el” – írja a lap.

Egy tanár jut 28 diákra, akik alig beszélnek németül és sok esetben traumásan érzik magukat.

A fő probléma az, hogy ebben az évben minden első osztályban 28 tanuló van, akiket egyetlen osztályfőnök tanít. Ráadásul a tanulók száma folyamatosan növekszik, mivel a családegyesítés miatt folyamatosan érkeznek új gyerekek – akik természetesen nem beszélnek németül – olvasható a cikkben.

A gyerekek nem sok támogatást várhatnak a szüleiktől a tanulásban, hiszen a legtöbbjük saját közösségében él, ahol a tagok alig beszélnek németül. Igen, vannak olyan szülők is, akik sem írni, sem olvasni nem tudnak. Ennek következtében a tanárok is komoly akadályokba ütköznek a szülőkkel való kommunikáció során – írja a „Puls24”.