Megkondultak a bírósági vészharangok!
Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy méltatlanul alacsony bérekkel küzdenek a hazai igazságszolgáltatásban dolgozók. Ez nem csak a bírókat érinti, hanem a „szürke eminenciásokat”, akik nélkül viszont a bírósági munka nem halad. Sőt, nem csak nem halad, hanem egyáltalán nincs bírósági munka.
Ezzel szemben a végrehajtói működésben repkednek a százmilliók, nem csak kenőpénzek formájában (amint az a jelenleg is folyó büntető eljárásokból kiderült), hanem szimpla munkadíjként és költségként is a tartozások sokszorosát nyúzzák le az érintettekről.
A nem túl távoli múltban több, feltűnően elhúzódó peres eljárásban került sor iratbetekintésre. Minden esetben az látszott az iratokon, hogy a késlekedés oka nem a bíró volt.
A most birtokunkba jutott, meglehetősen belső információk a bíróságoknál uralkodó állapotokról képet adnak a miértekről. Félreértés ne essen, nem tisztünk pro és kontra állást foglalni ebben a kérdésben, de a bírósági munka lassúságával nyilvánvalóan többen találkoztak már. Tavaly év végén az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Répássy Róbert éppen vizsgálatot kezdeményezett, jelezve, hogy igen magas az elhúzódó bírósági eljárások miatt kifizetett kártérítések összege (már megint).
És igen, a lassú bírósági munkának következménye, hogy a perek elhúzódnak, és az érintettek a strasbourgi bírsághoz fordulnak kártérítésért, amit viszont közpénzből fizetnek ki, tehát nem az vállalja a felelősséget, aki hibázott.
Nem a bíró, a bírósági alkalmazott, és nem is az adott bíróság kollektíven felel azért, hogy elhúzódnak a perek, sőt, az esetek többségében nincs is tudomásuk arról, hogy a munkájukat kvázi kifogásolva pert indított és nyert valaki a magyar állam ellen. A hibákért és időhúzásukért a hazai adófizetők állnak helyt, befizetett adóforintjaikkal.
Az is ismert tény, hogy a végrehajtási ügyekben is sorra zajlanak a büntető- és polgári peres eljárások, mert sok esetben elévült tartozásokat próbálnak behajtani a faktoring cégek, de találkoztunk már hamis okmányokkal, kamasz gyerek által „felvett” hitelről, melyet éppen 14 év után jutott eszébe a faktoring cégnek behajtani, ám per közben a követelő engedményezte az állítólagos tartozást saját, másik cégére. Mindezek a perek nem segítik elő a valóban fontos ügyek minél rugalmasabb haladását, és erre rakódik még rá egy nyílt, az igazságszolgáltatásban dolgozókat tömörítő Facebook csoportban megjelent poszt alapján a tömeges felmondás.
Úgy tűnik, nem csak a mi véleményünk az, hogy nem lesz ez így jó, és nagyon rossz úton haladnak a hazai bíróságok dolgai, sőt, ez a folyamat a legkevésbé sem kedvez a bírói pártatlanság megőrzésének.
„Szenvedés, szégyen a PKKB-n is
Eseti belső informátorunk jelentette.
Pontosan az következett be a bíróságon, amit előre vetítettem és ami miatt belül nekem támadtak hogy elhallgattassanak
- április 15‐én bírói értekezlet volt a PKKB-n, válságülés. A bírók már nyíltan nekitámadtak az elnöknek, dr. Zs.P-nak. A létszámhiány óriási (se jegyző se ügyintéző, nincs titkár és fogalmazó sem, és nem is jelentkezik senki). Ezért vezették be a magnózást, így nem kell pillanatnyilag jegyző. Mondjuk, az sincs, aki utána a magnóról leírja. Polgáris vezető elmondása alapján a polgáris jegyzőknél is megindult a felmondási hullám. Napi 1 jegyző felmond, a büntetős ügycsoporttól kapott pluszmunka miatt.
Zsigó Úr keménykedett, hogy következménye lesz annak, ha a bírók nem hajlandók magnózni, vagy beállítanak, halasztanak tárgyalást, mivel a bírók közölték, hogy ha nincs kiszolgáló személyzet nem tudnak dolgozni. Nem azért bírók, hogy tárgyalási jegyzéket gyártsanak, a rosszul leírt jkv-et javítsák órákon át, statisztikai lapokat töltsenek ki. Mónika-show jellegű értekezlet volt. Zs. elnök emelt hangon közölte, hogy nem maradhat el tárgyalás, ha kell a polgáriból 70 jegyzőt átvezényel a büntető csoportba.
A legújabb (nem ezen a gyűlésen hangzott el): a Budapest Környéki Törvényszéken elrendelték, hogy ha éppen nincs jegyző, bíró bírónak vezessen tárgyalási jegyzőkönyvet.
Szóval, az összeomlás nem elkezdődött hanem már tart.”
