A márciusi ifjak emlékének meggyalázása

Voltak, akik igyekeztek méltó módon ünnepelni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját, mások – szokás szerint – tüntetésre és kampányra használták az alkalmat, meggyalázva Petőfi és társai szellemét. De ezen oly sok év után már fenn sem akadunk, bár tény, a google-ban évek óta nem találjuk az „ünnepi tüntetés” fogalmát.

Ez is egyfajta magyar sajátosság: hogyan köpjük szemen az ünnepet, hogyan gyalázzuk minél jobban hőseink emlékét. És hogy miért? Nos, ez egyszerű etimológiai kérdés. Az ünnep kiemelt nap valamely esemény örömére vagy a rá való emlékezésre, míg a tüntetés valamilyen nagyobb embercsoportnak valaki vagy valami elleni tiltakozásul, vagy éppen a mellette való állásfoglalásul rendezett felvonulása, esetleg valamely közösségi véleménynek, hangulatnak más módon való feltűnő kinyilvánítása. Lássuk be, eléggé stílustalan, alpári, a legkevésbé sem méltó dolog egy ünnepet politikai kampányra, mondjuk ki, bármilyen tüntetésre fel- és kihasználni. De hát a stílus maga az ember.

Nézzük, hogyan tették ezt tegnap.

A Fidesz ünnepelt

A Fidesz, miután lemondták a Békemenetet, arra való hivatkozással, hogy ezt nem a nemzeti ünnepen kell megejteni, a Magyar Nemzeti Múzeum elé hirdetett ünnepi gyűlést. A rendezvényen fél 11-től Orbán Viktor beszélt. Az ünnepségre a Kálvin tér és az Astoria felől csak kordonokon keresztül lehetett bejutni, a biztonsági őrök mindenki táskájába belenéztek, a ruházatot is átvizsgálták. Közvetlenül a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Orbán Viktor beszélt, felállítottak egy belső kordont is, ide még egy biztonsági ellenőrzés után lehetett csak bejutni.

Miközben az emberek gyülekeztek, volt egy apró zavaró momentum. A botrányairól elhíresült Szabó Bálint, volt szegedi önkormányzati képviselő, aki most éppen főpolgármester jelölt akar lenni, szintén megjelent a Nemzeti Múzeumnál, ám valamilyen ok miatt a biztonsági őrök kicipelték. Szó szerint kicipelték, ugyanis

felszólítás után sem akarta a lábán elhagyni a helyszínt, így négy biztonsági őr vitte ki a kordonok közül.

Még egy csapat próbálta megzavarni az ünnepséget, ugyanis a Tanítanék Mozgalom tucatnyi aktivistája alufóliaszerű, fényvisszaverő anyaggal bevont kartonokkal ment be a Nemzeti Múzeumnál elkezdődött rendezvényre. A kis csapat az Egyetem térről indult, majd az ellenőrző pontokon való bejutás után a Valton Security egyik vezetője megállította őket, mondván nem mehetnek be az áltükrökkel. Kisebb szópárbaj után a tiltakozók végül továbbmehettek. A tucatnyi ellentüntető a műsor elejére a tömeg közepéig jutott, ahol feltartották a „tükröket”, azonban az ünnepségre érkezők felháborodtak a program megzavarásán és igyekeztek magyar zászlókkal kitakarni azok fényét.

Az ünnepi program a Himnuszt eléneklésével kezdődött, melyet a Budapesti Operettszínház tagjai és az SZFE diákjai énekeltek. A kulturális, zenés-verses program után Orbán Viktor mondott beszédet.

„A magyar forradalom nem romboló, hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó, igaz és szép, és a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle. Ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják”

– kezdte beszédét Orbán Viktor, miután elsorolta a forradalom főbb eseményeit. Miközben Európa lángokban állt és Bécsben barikádokon harcoltak, a magyarok verset írtak, 12 pontot szerkesztettek, és puskalövés nélkül átsétáltak Pestről Budára. „Az volt az első Békementünk.”

Beszélt arról is, hogy a mai nyugati világ azt hirdeti, hogy az emberi élet, de legalábbis a politikai élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre. Ám „micsoda kolosszális tévedés”, mondta Orbán, hiszen „Nem az a kérdés, milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra.” 176 évvel ezelőtt az emberek a magyar szabadság mellett álltak ki, közben „Petrovics bácsi, Jókai mama, Vasvári és Irányi anyuka derék és szabad szellemű fiakat hagytak a világra”.

A miniszterelnök beszéde közben is feltartott áltükrökkel álltak a Tanítanék aktivistái, ám ez nem tetszett az ünnepre érkezetteknek, akik megpróbálták azokat kiverni az aktivisták kezéből. Erről a telex.hu tett közzé videót. „Feri nem itt fog beszélni, rossz helyen vagytok” – mondta egy megemlékező. „Mennyi az órabér? Mennyiért tartja? Én inkább a tanároknak adnám, nem maguknak!” – mondta egy másik. Mások Haynau embereihez hasonlították őket, és Soros György neve is elhangzott – egyszóval egyre több embernél pattant el a húr.

A Tanítanék Mozgalom vezetője, aki szintén a fényvisszaverősök között volt, azt mondta, hogy  sok verbális és fizikai inzultus érte őket, egyiküket megütötték, egy velük lévő operatőr lány kezéből kiverték a telefont, többször elvették a tükröket, sőt, az ő szemüvegét is kis híján leverték zászlórúddal.

Mindez a beszédet nem zavarta meg. „Nálunk a szabadság nem öröm vagy szenvedés, a magyar nem tartja magát szabadnak csak mert nem éhes, vagy mert nem gyötri lelki nyavalya. Bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt teszi, amihez kedve van” – mondta Orbán. „Nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk felett háziúr.” „Mi, magyarok másképpen élünk, és másképpen is akarunk élni. Mi jövünk valahonnan, és tartunk valahová” – jelentette ki.

A teljes műsort és a beszédet itt lehet meghallgatni:

Nem csak a tükrösöknek, de Szabó Bálintnak sem tetszett a beszéd, ugyanis annak elején trombitáján takarodót fújt, igaz, már a kordonon kívülről.

Nem ez volt az egyetlen akció, ugyanis a Nemzeti Múzeum közelében álló egyik ház ablakában egy elkendőzött arcú alak jelent meg, füstgyertyával a kezében. Ahogy kialudt a fáklya, az arcát eltakaró ember eltűnt az ablakból.

Feltehetőleg csak arra a molinóra akarta felhívni a figyelmet, amit az egyik ablakból függesztettek ki, melyen egy OK-jelet mutató Putyin látható, alatta pedig a felirat. „Nagyon büszke vagyok rád, Viktor!”

A Momentum egy teherautóra szerelt plakáttal akarta megzavarni a rendezvényt, rendre a kordonok körül mozgott.

A miniszterelnök beszéde végén az Operettszínház színészeivel elénekelte a Kossuth-nótát.

Bár természetesen, mint minden rendezvény esetében, itt is megy a számháború. Ebbe nem szeretnénk belemenni, de a Mapchecking számítása alapján,

nem túl sűrű tömeggel számolva és csak a Nemzeti Múzeum előtti utcarészre, tehát a Bródy Sándor utca és a Kálvin tér közé korlátozva a tömeget, nagyjából 12-13 ezer megjelent lehetett.

(A képek egy része Orbán Viktor facebook oldaláról, mások a telex.hu oldaláról)

Természetesen az ellenzéki pártok is reagáltak a miniszterelnök beszédére.

A Párbeszéd-Zöldek szerint Orbán Viktor „amatőr történész zagyva, uszító, paranoid beszéde egyformán volt méltatlan a márciusi hősökhöz és Magyarország valamennyi állampolgárához. A megfásult, bomlott elméjű stand up-sztárra hasonlító miniszterelnök korrupt, hazug, pedofilmosdató rendszere politikailag megbukott”.

A DK szerint „Orbán Brüsszel elfoglalásáról álmodik, miközben még Budapestet sem sikerült neki. Nem is fog, mert a magyarok a gyerekek oldalán állnak, míg Orbán Viktor a pedofilokén. Ki fogjuk söpörni az orbáni pedofilhálózatot és az Orbán-rendszert!”

A Momentum elnöke, Donáth Anna azt mondta: „Totális valósághamisítás. Üres magyarkodás. Kocsmai kardcsörtetés. Nem Petőfi, nem Széchenyi és nem Kossuth állt ma a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem egy gátlástalan és szégyentelen megafonos, aki el akarja hitetni, hogy ő az új Petőfi.”

Az MSZP koszorúzott

Az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes és Hiller István, az MSZP Választmányi elnöke a Március 15. téren koszorúzott, ahol Kunhalmi arról beszélt, 1848-ban az volt a fő kérdés, hogy képes-e a nép nemzetté válni és elindulni a polgárosodás útján, ma meg már az, hogy „el tudjuk-e hinni mi, magyarok, hogy a társadalom előtt álló kihívásokat demokratikus, jogállami körülmények között is meg lehet oldani, és nem kell egy autoriter vezető, egy autoriter berendezkedés hazánk fejlődéséhez”.

Hiller István szerint „nem attól jó hazafi valaki, hogy a nap minden órájában erre hivatkozik”.

Koszorúzott még Kunhalmi Teleki Blanka emléktáblájánál, egykori leánynevelő intézeténél is, mégpedig Tüttő Katával, az MSZP EP-listavezetőjével. Közös sajtótájékoztatót tartottal, ahol Kunhalmi elmondta, hogy 1848 hősei felismerték: vagy a haladás útjára lép Magyarország, vagy lemarad.

Ma, ebben az elnyomó rendszerben ismét bátornak kell lennie annak, aki a jelenlegi kormány múltba vezető ideológiáival szemben a haladást szeretné képviselni.

A Kétfarkúak buliztak

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Szabadság hídra szervezte a megmozdulását, le is zárták a hidat. Bár a rendezvény 14 órakor kezdődött, a beszédekre csak valamikor négy tájban került sor, addig családi nap jellegű a hangulat. Lehet bóklászni, fotózkodni a hídon, piknikezni, van nyuszisimogató, sőt, molinó készítési lehetőség is. Azért hogy kicsit kampány jellege is legyen az ünnepségnek, a jelölteket is bemutatták, ott van többek között az MKKP EP-listavezetője, Le Marietta, illetve Törley Katalin, valamint a párt elnöke, Kovács Gergely is. Megjelent az ajkai jelölt is, aki annyit mondott: „Hol máshol, ha nem Budapesten?”.

Fél négy előtt nem sokkal kezdődtek a színpadi előadások. Először a Leslie & MC Ron freestyle zenélt a megjelenteknek. Érdekes, hogy a hídra rögzített Pride zászlón kívül egy török zászlót is kifeszítettek a hídra. A zenés program után jönnek a beszédek, felszólal többek közt Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere, Juhász Veronika önkormányzati képviselő és a párt régi-új társelnökei is. A színpadi programok mellett folytatódnak az események a „Kutyapárt menni Európa” standjainál is a Szabadság híd többi részén.

Le Marietta, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt európai parlamenti listavezetője felszólalásában arról beszélt, bántja, hogy a politikusok elfelejtették miért vannak: az emberekért.  Közölte, hogy ők 200 milliót osztottak ki helyi szervezeteknek és civileknek, azaz a kampánypénzt az emberekre költötték. Szerinte Magyarországon mindenki a messiást várja, de vissza kell venni a kezdeményezést, és az embereknek kell irányítania.

„Azért megyek Brüsszelbe, hogy elindítsuk Európa kutyapártosítását” – mondta.

„Majdnem annyian vagyunk, mint Magyar Péteren” – kezdte beszédét Baranyi Krisztina, majd – mintha ez a kijelentés nem lett volna elég vicces – úgy folytatta, hogy „Egy viccel kezdenék: Nemzeti Együttműködés Rendszere”. Szerinte épp a NER miatt nem viccpárt már a Kutyapárt, és ők nem pozíciókért alkudoznak, hanem közösséget teremtenek, azaz politizálnak. Kijelentette, hogy biztos benne, jó helyen lesz az összes mandátum, ami a Kutyapárthoz kerül majd június 9-én.

Kovács Gergely, a Kutyapárt társelnöke arról beszélt, hogy erős héten vannak túl, múlt hét vasárnapi lemondásukat pedig most azzal viccelték el, hogy szerettek volna egy erős és ütős kampánynyitót, de nem volt pénzük. Döme Zsuzsanna társelnök megígérte, hogy vége a káosznak, és mostantól már sokkal kiszámíthatóbbak lesznek. Ez azt jelenti, hogy legközelebb majd szerdán mondanak le, és csak szombaton térnek vissza az elnökségbe. Utána minden hétfőn lesz lemondás, ami keddig fog tartani, aztán beállnak majd minden hónap utolsó hétvégéjére.

Kovács kijelentette, hogy azért vannak a hídon, hogy megszólítsák a kiábrándult fideszeseket, például azokat a momentumosokat, akik szomorúak, hogy az LMP eltávolodott a DK-tól.

Végül közölte, nem kell átmenni Magyar rendezvényére, ő is el tudja mondani a programot: „vezessük be az eurót, csatlakozzunk az európai korrupcióellenes ügyészséghez, legyen egészégügyi minisztérium, csomó mindenki lopjon kevesebbet, elszámoltatást, oktatást, az áldatlan állapotok felszámolását, Rogán Antal csináljon valamit, és legyen Magyarországon még több párt.”

A nap szenzációja: Magyar Péter tüntetése

Magyar Péter, az új messiás sem megemlékezni, hanem tüntetni akart ezen a napon. Három órára, a Bajcsy-Zsilinszky Endre úti kereszteződés az az Operaház közé hirdette meg rendezvényét. Az emberek folyamatosan érkeztek az Oktogon felől a színpad irányába, amelyet az Andrássy út Deák tér felőli részén állítottak fel. Az utolsó hangfalakat az Opera magasságában helyezték el, hogy aki az egyébként giga méretű színpadon nem látná, az is mindent hallhasson.

A színpad közelében heringek módjára álltak az emberek, a Káldy Gyula utcától már szellősebb volt a tér.

Elsőként a Manna FM műsorvezetője, Péter Petra állt színpadra, ő konferálta fel a többi felszólalót. Bevezetőjében  arról beszélt,  hogy 1989. március 15-én Cserhalmi György szavalta a 12 pontot, „ami talán aktuálisabb, mint valaha”, majd a felvételt le is játszották.

Kálóczi Réka, aki a Sztárban sztár műsorában tűnt fel, elénekelte a színpadon Varga Miklós Európa című dalát.

Epres Attila és Madarász Éva színészek a Magyar Péternek küldött levelekből olvasott fel a színpadon, mint mondták, Magyar sok ezer levelet kapott februári Partizános coming-outja után.

A következő színpadra lépő Nagy Ervin volt, aki elszavalta a Nemzeti dalt Magyar Péter zászlóbontásán.

@ujpesti.hirmondo

Nagy Ervin színész Petőfi Sándor: Nemzeti dal című költeményét adta elő március 15. alkalmából Magyar Péter rendezvényén. #március15 #nagyervin #nemzetidal #vers #magyarpéter

♬ eredeti hang – Újpesti Hírmondó

Ezután bejátszották Magyar Péter egyik első Facebook-bejegyzését, mely így szólt, kissé megváltoztatva az István, a király című rockoperába egy részletét: „Valakinek holnap le kell mondani hivataláról. Oh mondd, te kit választanál?”

Magyar Péter színpadra lépését nagyjából olyan sikítozás fogadta, mint amilyet koncerteken hallani, amikor az imádott sztár a színpadra lép és a tini lányok elvesztik az eszüket. Ő a Nemzeti dalból idézett, majd arról beszélt,

176 éve a Pilvax kávéházban Petőfi Sándor és társai egy új világot álmodtak, egy új hazát, ahol egy felelős, elszámoltatható kormány irányítja a közügyeket, ahol szabad a sajtó, ahol megszűnnek az űrbéri viszonyok és mindenki egyenlő.

Ahol a bíróságok függetlenek, a nemzeti bank az ország érdekében működik, és ahol a legfontosabb négy szó a béke, szabadság, testvériség, egyenlőség.

Azt mondta, a márciusi ifjak hittek az igazukban, és tisztában voltak vele, hogy a leghosszabb és legnehezebb út az első lépéssel kezdődik. Néhány napon belül az egész nép az ifjak mögé állt, pár héten belül pedig egész Európán végigsöpört a forradalom:

„az emberek fellázadtak az elnyomás, a hazugság és az önkény ellen”.

A legtöbb helyen végül a hatalom véres csatában leverte a forradalmakat, de már soha nem lehetett visszazárni a kiszabadult szellemet a palackba.

Úgy véli, hogy az 1848-as forradalmárok példát mutattak összetartásból, leképezték az egész magyar nemzetet, voltak köztük katolikusok, reformátusok, liberálisok, konzervatívok is.

Kossuth Lajos és Széchenyi Istvánt sok tekintetben egy világ választotta el, de a nemzeti minimum mentén együtt tudtak dolgozni. Szabad, szuverén európai nemzetet akartak létrehozni.

Azt is megtanították, hogy nem lehet elveszíteni a reményt, mondta.

„Mutassuk meg, hogy mi polgárok, konzervatívok szociáldemokraták, liberálisok elsősorban magyarok vagyunk. Mutassuk meg, hogy közösen képesek vagyunk megváltoztatni hazánk jövőjét”

– fogalmazott Magyar Péter, majd kijelentette, hogy ő egy szuverén, európai, polgári Magyarországot szeretne.

„Magyarország nem a Rogán Antalok, nem a Tiborcz Istvánok, nem az oligarchák, és még csak nem is a döbrögik országa”. Magyarország a Hunyadiak, az Arany Jánosok, a Márai Sándorok és a Lúdas Matyik országa.

Kifejtette, hogy az embereknek megingott a bizalma a Magyarországot irányító teljes politikai elitben, és már nem hisznek az országot saját hűbérbirtokként kezelő kormánytagoknak, de az ellenzéknek sem. Véleménye szerint egyre többen ismerik fel, hogy a politikusok által mesterségesen létrehozott árkok és viták a nemzeti vagyon szűk haveri körnek való átjátszását hivatott elfedni.

Beszélt az uniós pénzekről is, mivel szerinte

„Egy évtized alatt Magyarország az unió második legszegényebb és a legkorruptabb országa lett.”

Állítja, hogy kialakult egy kör, ahova áramlik a pénz, miközben a kisvállalkozók és gazdák egyik napról a másikra próbálnak túlélni. Mindeközben a kormány milliárdos támogatásokkal csábítja a multikat Magyarországra, és olyan cégeket hoznak ide, amelyeket nem érdekli a magyar emberek jóléte és egészsége, az ország földjei és a levegő tisztasága, hiszen kizárólag a profit számít nekik.

„Ígérem nektek, hogy nem fogjuk hagyni, hogy pillanatnyi haszonszerzés miatt kiárusítsák gyermekeink és unokáink jövőjét.”

Kereste a hiányzó pénzeket, majd meg is válaszolta saját kérdését, miszerint magántőkealapokban, jachtokban, külföldi számlákon vannak. Szerinte egy új kormánynak az első és legfontosabb lépése az kell, hogy legyen, hogy az Európai Ügyészséghez csatlakozik. Sőt, le kell váltani Polt Pétert, a jelenlegi legfőbb ügyészt, hogy a következő függetlenül végezhesse a munkáját.

Kritizálta az Orbán-kormány családok támogatására indított kampányait is, mert szerinte a tavalyi évben született a rendszerváltás óta a második legkevesebb gyerek, még az állami hitelprogramok és a támogatási formák ellenére  is egyre kevesebb gyerek születik. Véleménye szerint ennek oka nem más, mint az a több százezer magyar, aki külföldre ment.

„Lassan visszafordíthatatlanná válik a magyar társadalom elöregedése” – jelentette ki.

Jelezte, hogy szerinte a szülés körülményei is kiemelten fontosak, ám a kormány eltörölte a szabad orvosválasztást, és úgy tekint a szülésre, mint egy vakbélműtétre: „őszes, nyugdíjaskorú, pocakos férfiak döntöttek”, semmibe véve a szülő nők döntéseit.

Véleménye szerint a kormány a részsikeresen kívül folyamatosan romló számokat tud bemutatni, de az új politikai erő olyan világot akar, amiben grandiózus bérlakásprogram lesz, a szülés körülményeinek optimalizálása, szülő nők munkaerőpiacra való könnyebb visszatérése.

Beszélt a két, legtöbb embert érdeklő területről, az oktatásról és az egészségügyről is. Szerinte ez az a két terület, mely azonnali és radikális változást igényel.

„Minőségi oktatás és egészségügy nélkül nincs magyar jövő.”

Kijelentette, hogy tarthatatlannak tartja a kormány elzárkózását a pedagógusokkal, a szülőkkel és a diákokkal való párbeszédtől, míg olimpiai nemzetről és mindennapos testnevelésről beszél.

„Követeljük a teljes oktatási rendszer reformját, a szakszervezetek bevonását, és az érintettek meghallgatását.”

Azt ígérte, hogy az oktatás szabadsága és tanárok megbecsülése is egy új kormány céljai között lesz, valamint létrehozzák az önálló oktatási és kulturális minisztériumot.

Ugyanígy az egészségügyben és a szociális szférában is  áldatlan állapotok vannak Magyar szerint, mivel alulfizetettek az ápolók, túlterheltek az orvosok, hosszúak a várólisták, a fiatal, jól képzett orvosok pedig elmentek külföldre. Szerinte nagyon sok kórházban középkori ispotályhoz hasonló állapotok uralkodnak.

Éppen ezért kijelentette, hogy az egészségügy gyökeres átalakítása, az orvosbárók leváltása nem várhat egy percet sem,  mert minden egyes perc késlekedés emberéletekbe kerülhet. Önálló egészségügyi és szociális minisztériumot kell haladéktalanul felállítani, tette hozzá.

Nem felejtett el említést tenni az eutanáziáról és Karsai Dánielről, majd felvázolta, hogy a társadalmi viták és valódi konzultációk azért lennének hasznosak, hogy az ilyen kiemelkedő kérdésekben mindenki véleményt nyilváníthasson, ne csak a parlamentben ülő szavazógépekként funkcionáló képviselők.

Természetesen a bicskei ügy is porondra került, hiszen elmondta, hogy szerinte „a magyar kormány nem garantálta a legvédtelenebb gyerekek biztonsághoz fűződő jogát”, és a gyerekvédelmi szakemberek sem tudták ezt garantálni.

Felemlegette, hogy a kormány még most sem kért bocsánatot a bicskei áldozatoktól.

A másik húzó téma, az orosz-ukrán háború is műsorra került, és Magyar kijelentette, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, Oroszország pedig agresszor. Ez egyértelmű szerinte, ahogy az is, hogy a menekülteknek segíteni kell, de bár jogosnak tartja Ukrajna területvédő törekvéseit, nem nézhető el nekik a magyar kisebbség jogainak korlátozása. Kritizálta a kormányt, mert szerinte még a Karmelitában sem gondolhatják komolyan, hogy attól ér véget a háború, ha tízszer kiírják egy nap a Facebookra, hogy legyen béke.

Mondjuk mindez az ő szájából, aki naponta posztol a Facebookra hatalmas vélt vagy valós igazságokat, elég hiteltelenül hangzott.

Ezért aztán rúgott még egyet a kormányba, és elmondta, hogy véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány totálisan leépítette mára a környezetvédelmet, az is, hogy nincsenek érdemi viták az akkumulátorgyárakról.

Kritizálta az ellenzéket is, mert úgy vélik, tévedés részükről, hogy azért lobbiznak, Magyarország ne kapja meg a befagyasztott uniós forrásokat. Ezeknek a pénzeknek meg kell érkeznie, mert ezek hiányában óriási hátrányba kerül az ország, azonban a források felhasználását azonban hatékonyabban kell ellenőrizni, és a szabálytalanságokat súlyosabban kell szankcionálni.

 „Magyarország és Európa nem választható külön” – tette hozzá.

Kossuth Lajostól idézett: „mindent a népért, a néppel együtt, semmit a népről a nép nélkül. Ez a demokrácia”. Azt mondta, demokrácia nélkül lehet élni, de kevésbé érdemes, majd kifejtette, hogy a kormány kétharmados többséggel bebetonozta a saját kádereit., ám úgy véli, egy választáson leválasztható ez a kormány.

Bejelentette, hogy létrehozzák azt a középen álló politikai erőt, amely leszámol az utóbbi évtizedek mesterségesen fenntartott szekértábor logikájával.

„Létrehozzuk azt az erőt, amelyhez csatlakozhat minden jó szándékú magyar ember, aki a hazájáért kíván dolgozni.”

„Ha a magyar választók végre látnak egy valós, megvesztegethetetlen, megzsarolhatatlan, őszinte, egyenes, nyílt, szélsőségektől mentes politikai erőt, akkor egyre többen fogják elhinni, hogy a több évtizedes kétosztatú politikai váltógazdaság, politikai mocsár után van remény a változásra. Talán gyorsabban, mint sokan azt gondolnák” – mondta.

Bejelentette azt is, hogy elindítja a „Talpra, magyarok!” közösségét, és rövidesen bejelenti a politikai pártját is. Ezekkel „közösen felépítünk egy modern, európai Magyarországot, ahol mindenki egyenlő, és minden magyar szava számít”.

Olyan hazát akar építeni, ahol nem számít, ki liberális, konzervatív, szegény vagy gazdag, hanem az, „hogy mindannyian magyarok vagyunk, és szeretjük a hazánkat”.

Végezetül Magyar ismertette a 12 pontos programját, vagy ahogy ő nevezte: a nemzeti minimumot. Ezek a következők:

Kijelentését, miszerint „Sokan azzal vádolnak engem, hogy küldtek. Nem, én jöttem, mert úgy éreztem, hogy eddig és ne tovább” hatalmas sikítozás fogadta.

„Álmok nélkül nincs jövő. A magyar történelem is egy álommal kezdődött, Emese álmával.”

Ő pedig egy békés, összetartó Magyarországról álmodik, ahol a reménytelenség felett győz a remény, a hazugság felett az igazság. „Hiszem, hogy közösen képesek vagyunk magunkat megrázni, még egyszer felállni, és egymás kezét megfova azt mondani, hogy együtt sikerülni fog.”

Azt kérte a résztvevőktől, hogy higgyenek magukban. „Ne féljetek!”

A beszéde után a színpadon meggyújtottak egy piros, egy fehér és egy zöld füstgyertyát, ennek azonban sokan nem örültek, mert igen büdös volt. A tömeg egy része az Oktogon fele indult haza, mások pedig Karácsony Gergely rendezvényére vették az irányt.

Ezt a rendezvényt is „megszámoltuk” a már említett programmal. Eszerint a rendezvényen nagyjából 5000-7500 lehetett, bár tisztában vagyunk azzal, hogy már tegnap estére 50 ezer emberről beszéltek az elvakult sikítozók, és ez a szám napról napra nőni fog. Egyes kommentelőknél egyébként már tegnap láttunk 800 ezres számot is, amin gyengéden felsírtunk a röhögéstől.

A Mi Hazánk a Pilvax közben ünnepelt

Megközelítőleg  4-500 ember gyűlt össze a Mi Hazánk megemlékezésére, a Pilvax közben. Az esemény előtt a párt ifjúsági szervezetének, a Mi Hazánk Ifjainak 50 fős csoportja zászlókkal vonult be a tömeg egyik oldalára. Kárpátia és más nemzeti rockegyüttesek dalaival adják meg az alaphangulatot a megemlékezés előtt.

A Mi Hazánk főpolgármester-jelöltje, Grundtner András arról beszélt, hogy 1848-ban Metternich titkosrendőrsége volt, ma Rogán Antal vezeti a titkosszolgálatokat, akkor Bécs volt, ma Brüsszel – véleménye szerint ilyen párhuzamok vannak a 176 évvel ezelőtti és a mostani viszonyok között.

Dúró Dóra is felszólalt, kijelentette, hogy ezekben az években dől el, milyen lesz az ország jövője. Úgy véli, hogy amennyiben a globalisták megkaparintják Magyarországot, pár éven belül a vendégmunkások a családjaikat is magukkal fogják hozni. Egy elképzelt Fülöp-szigeteki vendégmunkás, Carlos Mendoza példáján keresztül olyan jövőt festett a Mi Hazánk politikusa, amiben GMO-s ukrán gabonából készült kenyeret fogunk enni, kötelező oltakozást fognak elrendelni az akkugyárak károsításai miatt és nem használhatunk majd készpénzt.

Természetesen Dúró felvázolta a Mi Hazánk alternatív jövőképét is, miszerint itthon megtermelt élelmiszereket ehet majd mindenki, ugyanúgy fizethetünk majd készpénzzel, és nem lesznek olyan mesék, amikben hercegek szeretnek egymásba.

Utolsóként a párt elnöke, Toroczkai László lépett színpadra,  akit a nemzet mozgalmáraként konferáltak fel. Azzal kezdte beszédét, hogy ő bizony egy büszke magyar.

„Magyar akart lenni a szerbnek született Damjanich is, mert a szentkorona fénye hívó erőt jelentett”

– mondta az aradi vértanúról Toroczkai. Az 1848-as szabadságharccal kapcsolatban megjegyezte, „akkor nem azt nézték a magyarok, hogy mekkora a Habsburg Birodalom, hanem hittek a hazában”.

Éppen ezért problémásnak tartja, amikor azt sulykolja a Fidesz, hogy Orbán Viktor kell ahhoz, hogy a nagyhatalmaktól megvédje az országot, mert az magától nem képes erre.

Azokat is veszélyesnek tartja, akik azt üzenik, hogy nem kell semmi, csak váltsuk le a kormányt, mivel az ideák és eszmék nélküli politizálás áldozattá teszik az országot.

„Petőfi Szendrey Júliához írta a szerelmes verseit, nem Vasvári Pálhoz”

– mondta az elnök.

Az elnök beszéde után a Szózat és a székely himnusz eléneklésével zárult a Mi Hazánk megemlékezése.

A rendelvényen háromszor is elsütötték Novák Előd kedvenc ágyúját, mely ugyanolyan irgalmatlanul hangos volt, mint eddig minden alkalommal.

Karácsony a sok diákszervezet összeborulása

Kezdés előtt negyed órával alig pár száz ember gyűlt össze a Szabadsajtó úton kihelyezett nagy színpad előtt. Lassan szivárogtak át Magyar rendezvényéről jó néhány, a meghirdetett kezdés után negyed órával olyan 1500 fős tömeg lehetett.

„Viktor, nem kéne menned?!” – jelent meg egy molinó.

Több kerületi polgármester és országgyűlési képviselő is megjelent a tüntetésen, de páran reklamálnak, hogy itt nincsenek annyian, mint Magyarnál voltak.

A program a himnusszal kezdődött, majd Nagy Zsolt szavalta el Petőfi Sándortól a XIX. század költőit.

A Fridays For Future Magyarország aktivistája, Aschenbrenner Lili lépett színpadra, és kijelentette, hogy

„Nekem magyarnak lenni az az érzés, amikor külföldről minden probléma ellenére is hazavágyom Magyarországra. Tudom, hogy bárhol vagyok, sehol nem érzem magam úgy otthon, mint itt”

Szerinte minden embernek mást jelent a magyarság, de a közös múltunk, jelenünk és jövőnk összeköt minket, hiszen egy országban élünk.

„Ha van is, ami széthúz bennünket, az élhető jövőnk építésének kérdése nem lehet ilyen. Mi, diákszervezetek évek óta pontosan ezért dolgozunk”.

Éppen ezért szerinte nekik is joguk van beleszólni a ma születő politikai döntésekbe, mert ezek a döntések róluk is szólnak. Ahogy a ’48-as fiatalok kiálltak az ország szabadságáért, úgy ők is kiállnak, „mert a szabadságunkért való küzdelemre emlékezni nem pártpolitikai kérdés”

„Én nem szeretném többet hallani, hogy valamelyik kortársam szégyell magyarnak lenni, hiszen kormányunk döntései nem egyenlőek a nemzettel”- mondta.

Az Egységes Diákfront is színpadra állt, Perlaki-Borsos Noel arról beszélt, hogy „húsz éve élek itt. Amióta az eszemet tudom, azt érzem, hogy ez az egész egyáltalán nem rólam szól. A nevemben döntenek. Azt mondják értem tesznek így, érted csinálják úgy. Azt harsogják, hogy egyek vagyunk, véleményünket, hitünket magukénak tulajdonítják Mégis, valójában semmi közöm az egészhez”.

Kijelentette, hogy ezen a tüntetésen (!!!) nem azért vannak jelen, mert „verik őket a várban”, vagy mert kirúgták a kedvenc tanáraikat, hanem azért, „mert itt élünk”, és így aztán fontos, hogy szóljanak.

Felelős felnőttként szót ejtett a júniusi önkormányzati, arról, hogy

„semmit rólunk nélkülünk! Ne hagyjuk, hogy a mi nevünkben folytatott választási kampány öltönyös emberek pszichoterápiás csoportjává váljon! Nem érdekel, melyik színű párt melyik másikat utálja, nem érdekel, hogyan értékelik egymás akcióit, elmondhatatlanul hidegen hagy a politikai elit öncélú cicaharca, miközben a lényegről egy szó sem esik: Hogy éljünk itt? Mi lesz velünk? Tessék minket képviselni, ez a politika dolga!”

A követeléseik pedig az alábbiak: megfizethető kultúra, elérhető mentális segítség, több ingyenes sport lehetőség a diákoknak, tisztább levegő, zöldebb város, valódi beleszólás a város életébe. Mindez egy fővárosi diákönkormányzat felállításával megvalósítható, így azt is követelik.

Március végére ígérte, hogy bemutatják a programjukat a többi diákmozgalommal együtt, amit az összes jelöltnek fel fogjuk ajánlani.

„Azokat a jelölteket, akik elfogadják a végleges programunkat, támogatni fogjuk az önkormányzati választáson, de ha bárki megszegi ígéretét, az ellen igenis tüntetni fogunk, legyen akármilyen színű a pártja.”

Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom tagja is felszólalt, és sérelmezte, hogy az országban még nem közös ügyünk az oktatás, a lakhatás vagy egészségügy. Sérelmezte, hogy az országban ingerültek a családi ebédek,  feszültséget kelt, ha diákként a tanároddal beszélgetsz és sokszor nehéz kiállni magadért, másokért.

Azonban szerinte a feladás ugyanis nem lehet opció, és ők, a fiatal mozgalmárok azok, akik képesek szakmai javaslatcsomagot megfogalmazni, diákfórumokat szervezni.

„Mi magunk vagyunk a változás! A szabad Magyarország a szabad közösségekben él!”

Úgy gondolja, hogy a diákmozgalom blankettájával tényleges lehetőség van beleszólni a főváros életébe, és a szavazatok nem óriásplakátok, hanem egy igazi programban fognak visszaköszönni.

Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott tanár volt a következő felszólaló, aki szerint Orbán őszödi beszéde a kegyelmi botrány volt. Kijelentette, hogy amikor 2023 tavaszán Novák Katalin és Varga Judit kegyelmet adott K. Endrének, még nem tudták, hogy ezzel védhetetlen gólt lőttek a saját hálójukba.

Ez csak úgy történhetett meg, hogy a kormány az elmúlt 14 évben leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, privatizálták a magyar államot,

„elhitették a társadalommal és saját magukkal is, hogy bármit megtehetnek, ami fontos nekik, és nincs olyan intézmény és erkölcsi jogelv, ami az útjukat állhatná”.

Beszélt volt munkahelyéről, a Corvinusról is, ami fölé alapítványt tettek, annak élére pedig a MOL-vezért, Hernádi Zsoltot. Ebben a rendszerben szerinte minden működési szabályt ők hoznak, amiket könnyedén át is hághatnak – ezzel utalt arra, hogy egy hallgatót az egyetemen külön vizsgával engedtek át. Róla végül kiderült, hogy apja Rahimkulov Timur, a tizennegyedik leggazdagabb magyar.

„Ez az egyetem mára a vizsgacsalás és érdemtelen akadémiai előmenetel szimbólumává vált” – mondta.

Karácsony Gergely beszéde következett, aki azzal kezdte, hogy „Jó estét Magyarország! Jó estét Budapest! Jó estét bátor magyarok!”

Majd jött kedvenc témája, Navalnij, akinek példája szerinte azt tanítja mindenkinek, hogy legyünk bátrak. Sérelmezve emlékezett arra, hogy a parlamentben a kormánypárti képviselők nem álltak fel egy perces néma csendre, amikor Navalnijról emlékeztek meg a képviselők.

Arról is beszélt, hogy a szabadság eszméi mindig nyugatról érkeznek, és az azt eltipró fegyverek keletről. Ezek a fegyverek ölték meg Petőfit, és tiporták el az 56-os forradalmat.

Kijelentette, hogy azok, akik a Putyint választják Navalnij helyett,  akármekkora kokárdát tűznek is magukra, és akármennyi pénzt is költenek a forradalomról szóló kurzusfilmre, nem a magyar szabadságért harcolnak.

„Nem a magyar szabadságért küzdenek, hanem a sajátukért, hogy azt tehessenek velünk, magyarokkal amit akarnak.”

Azért megnyugtatta az embereket, hogy szerint szerencsére nekünk nem kell annyira bátornak lenni, mint Navalnijnak kellett, mert Magyarország még nem Oroszország, bár itt is tégláról téglára épül a zsarnokság, és ezért ideje, hogy elkezdjük visszafoglalni a saját hazánkat, mert ahogy a mondás tartja, gyáva népnek nincs hazája.

Ő sem hagyta ki a bicskei gyerekotthon felemlegetését, és kijelentette, hogy tiszteletet érdemel az a két volt munkatárs, aki nyíltan elmondta, milyen szörnyűségek történtek ott, bár tíz éve még senki nem hallgatott rájuk.

Az ünnep kapcsán megemlítette, hogy szerinte az ország ma már nem köztársaság, és az abból is látszik, hogy olyan elnöke lehetett, aki kegyelmet adott egy pedofil bűnsegédnek.

„Ez nem a rendszer hibája, ez a rendszer maga.” – mondta.

„A kegyelmet saját maguknak osztogatják” – folytatta – „Hányszor kapott kegyelmet a vejedelem a sötétbe borított városokért, az elcsalt uniós pénzekért, a levajazott közbeszerzésekért?”

Szerinte ha Orbánékon múlna, Putyin, a háborús bűnös is kegyelmet kapna. Úgy véli, a kegyelmi üggyel a rendszer leleplezte magát, most recseg és ropog, és egyszer vége lesz. És bár nem tudja megmondani, mikor, de látja és érzi, hogy a magyarok fellázadtak, egyre több ember vette a bátorságát, hogy visszafoglalja a saját hazáját.

„Ma az állam köztársaság helyett részvénytársaság. Bevonul oda, ahol semmi keresnivalója nincs, és kivonul onnan, ahonnan dolga lenne”

– fogalmazott a főpolgármester, majd kijelentette, hogy a köztársaság nem szűnt meg, mert ott van a diákmozgalmakban, a civil szervezetekben és a szabad önkormányzatokban is, sőt, Budapest is köztársaság, mert ma a fővárosban az emberek vannak hatalmon. Elmondta azt is, hogy Budapest nem akar hátat fordítani az országnak, az ország fővárosának lenni ugyanis felelősség, ehelyett a főváros inkább a köztársaság gondolatának akar menedéket nyújtani.

Beszéde végén kicsúcsosodott és nyílttá vált kampánya, amikor kijelentette, hogy Budapesten a várható élettartam öt évvel alacsonyabb, mint az európai fővárosokban, de ő arra vállalkozik, hogy győzelme esetén ezt az öt évet visszaadja a budapestieknek.

„Én azt vállalom, hogy a következő öt évben mindent ennek az életigenlő szemléletnek rendelünk alá” – jelentette ki.

Ezután online kapcsolódott a tüntetésbe Julija Navalnaja, a közelmúltban elhunyt orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye.  Üzenetében ezt mondta:

„Egy hónapja Vlagyimir Putyin megölte a férjemet, Alekszej Navalnijt. Alekszej nagyon egyszerű dolgokért harcolt: a szólásszabadságért, a tisztességes választásokért, a demokráciáért, a korrupció és háború nélküli élethez való jogért. A jogért, hogy úgy éljünk, mint egy normális európai országban. Biztos vagyok benne, hogy ezek a dolgok közel állnak hozzátok mind, akik itt ma összegyűltetek.

A férjem egy rendkívül erős és nagy hatású ember volt. Emberek milliói álltak mögötte, Putyin nem tudott volna egyedül megbirkózni vele.

Sajnos kiderült, hogy az egyik politikai cinkosa Orbán Viktor volt. Ezt ti mindenkinél jobban tudjátok. Miért indított Putyin háborút Ukrajnában? Mert tudta, hogy vannak hűséges szövetségesei Európában, akik segítenek neki aláásni az európai egységet. Miért nem fél a következményektől? Mert tudja, hogy a szövetségesei meg fogják védeni őt. Miért öli meg a politikai ellenfeleit? Mert az európai barátai fedezik őt. Ezért gondolja magát Putyin érinthetetlennek.

Putyin elnöksége alatt Oroszország a szabadságjogok felszámolásának útjára lépett. Apránként, lépésről lépésre, mindig valamilyen ürüggyel megfosztották az oroszokat a gyülekezési szabadságtól, a szólásszabadságtól, a tisztességes választásokhoz és a független médiához való jogtól. Ez vezette hazámat az erőszakhoz, a törvénytelenséghez és a háborúhoz.

Ezért szomorú és fájdalmas látni, hogy hasonló dolgok történnek Európa számos országában, még a ti gyönyörű Magyarországotokon is, és ezért vagyok olyan boldog és büszke, hogy ti ez ellen harcoltok. Van egy gondolat, amit minden beszédemben hangsúlyozok: Putyin nem Oroszország, Oroszország pedig nem Putyin. Oroszország az a több tízezer bátor ember, aki tiltakozik a kormány és a háború ellen. Oroszország az, akik most több tízezer virágot visznek a férjem sírjára. És Magyarország sem Orbán. Ezért vagytok ma itt. A demokratikus Magyarországnak vannak szövetségesei, több tízmillió honfitársam, akik szintén egy demokratikus és szabad Oroszországban akarnak élni. Jegyezzétek meg, hogy mögöttetek állunk az országotok jövőjéért folytatott harcban. Legyetek bátrak!”