Újabb pusztító háborút generál Amerika és Irán egymásnak feszülése?
Szakértői körökben gyakran emlegetik annak tényét, hogy az Izrael és Hamász közti háború nem csupán zsidókról és palesztinokról szól, hanem két befolyásos és ambiciózus nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Irán egyfajta proxikonfliktusa is zajlik a háttérben. Ennek erős testamentuma az, hogy Irakban és Szíriában az elmúlt hetekben több tucat támadás történt amerikai támaszpontok ellen, az Egyesült Államok légiereje pedig a héten lebombázta az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest egyik fegyverraktárát Szíriában. Most úgy néz ki, hogy folyamatosan eszkalálódik a feszültség a két nagyhatalom közt, vannak, akik már félnek, hogy hamarosan iráni és amerikai katonák összecsapására is sor kerülhet.
Folyamatosan eszkalálódik az amerikai-iráni konfliktus
2023. október 7-én a Hamász brutális támadást hajtott végre Izrael ellen, a terroristák 1400 halálos áldozatot követelő mészárlása után Jeruzsálem ostrom alá vette Gázát. Az Egyesült Államok feltétlen támogatásáról biztosította Izraelt, de ahogy az izraeli légierő bombázásairól készült felvételeket elkezdte terjeszteni a közel-keleti média, úgy a régió országaiban ismét erőre kapott az Izrael-ellenes hangulat. A feszültséget kiaknázva az Izraellel és Amerikával régóta ellenlábas Irán arra buzdította az egész muszlim világot, hogy „álljanak bosszút” Izrael, illetve legfőbb támogatójuk, az Egyesült Államok ellen.
Számos Iránbarát fegyveres szervezet hallgatott Teherán szirénénekére. A jemeni húszik hadat üzentek Jeruzsálemnek és elkezdtek ballisztikus rakétákat kilőni Izraelre. A Hezbollah páncéltörő rakétákat lőtt át a libanoni határ túloldaláról. Irakban és Szíriában az Iránbarát milíciák eddig több mint 38 támadást hajtottak végre a régióban működő amerikai katonai támaszpontok ellen (főleg drónokkal).
Irak és Szíria egyébként régóta ütközőzónája az amerikai és iráni érdekeknek. Irakban Bagdad meghívására körülbelül 2000 amerikai katona tartózkodik jelenleg, nyolc bázist használnak. Szíriában a damaszkuszi kormány engedélye nélkül tartózkodnak amerikai katonák, pontos számuk nem ismert, legalább három bázist üzemeltetnek. Mindkét országban jelentős befolyása van Iránnak: Irakban számos fegyveres milíciát szponzorált Teherán az Iszlám Állam elleni harcok során, a mai napig jelentős hatással bírnak például az ország legnagyobb félkatonai szervezetében, a Népi Mozgósítási Erőkben (PMF). Szíriában pedig nyíltan támogatja Bassár el-Aszad kormányát fegyverrel, kiképzéssel és katonával az iráni forradalmi gárda.
Bár Irán nyilván tagadja, hogy bármi közük lenne az amerikai bázisokat most már szinte napi szinten célzó támadásokhoz,
az Egyesült Államok a héten úgy döntött, hogy nem teketóriáznak tovább és egyszerűen lebombáztak egy Szíriában működő iráni fegyverraktárat.
Drone footage of two USAF F-15Es leveling a weapons storage facility in eastern Syria used by Iran's IRGC and affiliated groups yesterday. pic.twitter.com/gRousURlgO
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) November 9, 2023
Nem kizárt, hogy újabb, ehhez hasonló műveleteket hajt majd végre az amerikai légierő. Iránhoz köthető fegyverraktárak, bázisok, talán légvédelmi eszközök, sőt, repülőterek kerülhetnek tűz alá. Nem teljesen kizárt, hogy a légitámadásokban iráni katonák is meghalnak majd.
Az aggasztó jelek ellenére továbbra is alacsony az esélye annak, hogy a konfliktus nyílt amerikai-iráni háborúvá eszkalálódik.
Volt már ilyen, sőt, rosszabb is
Bár a horizonton most ismét feltűnt egy Közel-Keletet lángba borító iráni-amerikai háború rémképe, a közelmúltban többször is volt hasonló helyzet, sőt, rosszabb is. A Trump-kormányzat idején legalább kétszer majdnem egymásnak ment Irán és Amerika: egyszer már a levegőben voltak az amerikai vadászbombázók, amikor az elnök lefújta a katonai akciót.
A legemlékezetesebb eset az volt, amikor az Egyesült Államok egyszerűen ledrónozta az iráni Kudsz erők parancsnokát (ez a forradalmi gárda különleges műveleti osztaga), Kászim Szulejmáni tábornokot, amikor a katonai vezető Irakba látogatott. Teherán pár napra rá ballisztikus rakétákat lőtt ki az iraki Al-Aszad bázisra: ezt a támaszpontot ekkor körülbelül 2000 amerikai katona használta.
Bár legalább 11 darab Kiam-1-es ballisztikus rakéta csapódott be a bázis területén, az incidesnek egyetlen halálos áldozata vagy fizikális sérültje sem volt.
(Kb. 100 amerikai katona szenvedett a becsapódások erejétől „traumatikus agyi sérülést”).
Bár az Egyesült Államok a csapás előtt azt kommunikálta: 52 célpontot néztek ki Iránon belül, melyet meg fognak támadni egy bosszúcsapás esetén, erre az akcióra végül soha nem került sor.
Donald Trump épp a napokban beszélt arról, hogy Irán előre szólt az Egyesült Államoknak, hogy megtorlást indítanak és azt is elmondták, pontosan mit és mivel fognak lőni. Ez még akár igaz is lehet, hiszen ahogy írtuk, egyetlen áldozata sem volt a sűrűn belakott amerikai támaszpont elleni támadásnak. Amerika pedig nem indított válaszcsapást.
Az incidens egyértelműen rávilágít annak tényére, hogy sem Irán, sem Amerika nem akart háborút.
Teherán elvesztette az egyik legfontosabb katonai vezetőjét, iráni ballisztikus rakéták félig-meddig leromboltak egy amerikai bázist, de aztán itt abba is maradt a történet.
Szintén emlékezetes eset: 2019-ben (ugyanúgy a Trump-kormány alatt) lelőtt egy amerikai drónt az iráni légvédelem. Az Egyesült Államok egy közvetlenül Irán ellen végrehajtott légi támadással akarta megtorolni az akciót, de az elnök az utolsó pillanatban leállította a támadást. Az USAF vadászbombázói elvileg már a levegőben voltak.
Bár azóta kormányváltás volt az Egyesült Államokban, az iráni-amerikai háború esélyei nem változtak érdemben, hiszen
- az Egyesült Államok katonai potenciálját és anyagi forrásait komolyan leköti az ukrajnai háború, az amerikai közhangulat pedig egyre inkább háborúellenes. Amerikában jövőre választások lesznek és bár „mém,” hogy háborúban összezár a lakosság az elnök mögött, nem biztos, hogy ez egy újabb várhatóan végtelenségig tartó közel-keleti konfliktus esetében is így lenne.
- Irán – bár regionális viszonylatban komoly katonai erővel rendelkezik -, nem tudna egy Amerika ellen viselt általános háborút megnyerni gazdaságának, reguláris erejének és politikai vezetésének totális beáldozása nélkül. Az amerikai légierő és összfegyvernemi képesség valószínűleg rövid időn belül legyőzné az iráni reguláris erőket, egyedül az kérdés, tudna-e Irán fenntartani olyan nyomást az amerikai megszálló csapatokon, mint amely végül a tálibok afganisztáni győzelméhez vezetett.
A nyílt háborúval tehát mindkét fél veszítene, így racionálisan várható, hogy a kemény üzenetek ellenére a két ország vezetői felveszik a forródrótot, ha úgy alakul, hogy már veszélyesen közel került a katonai összecsapás.
Egyelőre azonban ezt a pontot még nem értük el.
(portfolio.hu)
