Európában tetőzhet a a Közel-Kelet legsúlyosabb ellentéte

A Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i véres támadása, majd a nyomában Izrael Gázai övezet elleni előbb légi, majd szárazföldi katonai akciója szerte a Nyugaton is kiélezte az ellentéteket a muszlim és a zsidó közösségek között. Látványosan mutatkozik meg ez Németországban és különösen Berlinben, ahol a Közel-Keleten kívül az egyik legnagyobb palesztin, egyben az egyik legnagyobb zsidó közösség is található. Az antiszemita jellegű atrocitások száma október 7-e óta rég nem látott magasságokba emelkedett, és egyre többen kongatják a vészharangot az indulatok elszabadulását látva.

Palesztinok Németországban

A Hamász Izrael ellen indított, október 7-i tömeggyilkos támadása óta Németországban már legalább 80 olyan anyagi kárt okozó incidens történt, amelyek antiszemita bűncselekményként értékelhetők – hozta nyilvánosságra a német Szövetségi Nyomozó Iroda (Bundeskriminalamt – BKA) egy Bundestag-képviselő kérdésére. Néhány esetben közvetlenül vallási funkciójú épületek ellen történt támadás: Berlinben egy zsinagógát akartak felgyújtani ismeretlenek, illetve ugyancsak a német fővárosban egy olyan épületre dobtak Molotov-koktélt, amelyben egy zsidó óvoda és általános iskola is található. Aachenben egy iraki bevándorló egy zsinagóga ablakát akarta bedobni kővel, Westerstedében pedig felborították a zsidó temető egyik sírkövét. A legtöbb támadás zsidó lakóházak ellen irányult, Berlinben több házra is Dávid-csillagokat festettek ismeretlenek.

A BKA szerint a Hamász támadását követő első héten mindenekelőtt Berlinben történtek vagyoni kárt okozó antiszemita bűncselekmények. Október közepétől azonban már Németország-szerte elterjedtek az ehhez hasonló incidensek. Az összesen mintegy 80 esetből 35-öt a fővárosban regisztráltak. Az antiszemita bűncselekmények számának drasztikus emelkedése a Hamász támadása után következett be, és bár az elkövetők kiléte sok esetben nem ismert, ez a tény legalábbis valószínűvé teszi, hogy nem elsősorban német neonáci csoportoknak tudhatók be az incidensek, hanem muszlim szélsőségeseknek.

Hogy Berlin miért ilyen kiemelt helyszíne az antiszemita bűncselekményeknek, azt nem csak az magyarázza, hogy ez Németország messze legnépesebb városa (mintegy 3,7 millió lakossal), hanem az is, hogy

itt található az egész világon az egyik legnagyobb palesztin, illetve az egyik legnagyobb zsidó közösség a Közel-Keleten kívül.

Nehéz megmondani, hogy pontosan hány palesztin él Németországban, már csak azért is, mert nincs hivatalosan elismert palesztin állam, így palesztin állampolgárság sem. A németországi palesztinok számát 175 ezer és 225 ezer fő közé teszik, ebből 35-45 ezren élhetnek Berlinben. Jelentős részük vagy semmilyen állampolgársággal nem rendelkezik, vagy valamelyik arab állam állampolgárságát kapta meg, ahova az 1948-as arab-izraeli háborút követően az egykori Palesztina brit mandátumterület arab lakosai menekültek (mindenekelőtt Libanon, Jordánia és Egyiptom).

Berlinbe, egész pontosan az akkori Kelet-Berlinbe a legtöbb palesztin bevándorló a libanoni polgárháború 1975-ös kitörését követően nem sokkal érkezett, a polgárháborúban ugyanis számos palesztin menekülttábort ért támadás. A hidegháború idején a szocialista blokk, így az egykori NDK is az arabokat támogatta a közel-keleti konfliktusban Izraellel szemben, ezért a palesztinok befogadója elsősorban Kelet-Németország volt.

BREAKING: Large anti-Israel protest in Berlin this evening. pic.twitter.com/6C2QWbgerA

— Anonymous (@YourAnonOne) November 4, 2023

Mekkora a palesztin szélsőséges szervezetek támogatottsága Németországban?

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (Bundesamt für Verfassungsschutz – BfV) becslései szerint a Hamásznak 450 tagja van Németországban, nagy részük német állampolgár. A BfV szerint a palesztin terrorszervezet tagjainak Németországban két fő célja van: a Hamász adománygyűjtéssel történő támogatása, valamint a politikai és társadalmi diskurzusnak a palesztinok és a Hamász érdekében történő befolyásolása. A terrorszervezet németországi tagjai szimpátiatüntetéseket szerveznek, palesztinpárti és Izrael-ellenes propagandát közvetítenek, illetve újabb tagokat is toboroznak a szervezetbe, amely egyébként ahogy az egész Európai Unióban, úgy Németországban is terrorszervezetnek minősül, és be van tiltva.

A 450 tag mellett sokkal több Hamász-szimpatizáns él Németországban, de hogy pontosan mennyien támogatják aktívan a terrorszervezetet, arról nincs adat. Valószínűleg a Németországban élő palesztinok nagyobb része nem kifejezett híve a terrorszervezetnek, de mivel az utcákra elsősorban a Hamásszal szimpatizálók vonulnak ki, könnyen alakulhat ki az a képzet, hogy a palesztinok általában támogatják a szélsőséges szervezetet. Már csak azért is, mert a Hamász ellenzői az erőszakos kisebbséggel szemben inkább hallgatnak.

A Hamász mellett más szélsőséges palesztin szervezetek is jelen vannak Németországban. A magát a bebörtönzött palesztinok melletti nemzetközi szimpátiamozgalomnak nevező Samidount november elején oszlatták fel, emellett betiltották utóbbi, illetve a Hamász összes németországi tevékenységét (a Hamásszal kapcsolatos tiltás lényegében a korábbi tiltás megerősítése volt). Az Alkotmányvédelmi Hivatal a Samidount már régebb óta „bizonyítottan szélsőséges csoportosulásnak” tartja, és ez a csoport volt az, amelynek követői Berlinben rögtön az október 7-i támadás után utcára vonultak megünnepelni a terrorszervezet rémtetteit.

Szintén jelen van Németországban a marxista-leninista ideológiát valló, Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) nevű szervezet, amelyhez 1967-es megalakulása óta számos terrormerénylet kötődik. Bár az EU 2002-ben terrorszervezetnek minősítette, Németországban hivatalosan nincs betiltva, mivel ott nem folytat terrortevékenységet. Az országban mintegy 100 tagja lehet. Szintén vannak követői a 2005-ben alapított BDS mozgalomnak, amely elsősorban Izraellel szembeni bojkottokra és szankciókra történő felszólításokkal véli képviselni a palesztin ügyet. A BDS szintén Németország-szerte szervezett palesztinpárti és Izrael-ellenes tüntetéseket.

Palesztinpárti tüntetők a Bundestag berlini épülete előtt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2023. március 16-i látogatásán. R
ainer Keuenhof/Getty Images

Kongatják a vészharangot a terjedő antiszemitizmus miatt

Felix Klein, a német kormány antiszemitizmussal foglalkozó különmegbízottja szerint a németországi zsidóság rég nem élt ilyen fenyegetettségben, mint a Hamász október 7-i támadása óta. Az Európai Bizottság közölte, az antiszemita incidensek száma ismét rendkívüli szintet ért el Európa-szerte. Kutatások azt mutatják, hogy az elmúlt években érezhetően nőtt az antiszemitizmus Németországban, különösen a 18 és 34 év közötti korosztály körében. Egy a közösségi médiát vizsgáló felmérés szerint az elmúlt bő egy hónapban jelentősen megnőtt az antiszemita kommentek száma, a YouTube-on például videónként 242 százalékkal.

A muszlim bevándorlók körében erőteljesen felszínre törő antiszemitizmus, illetve a bevándorlók asszimilációs problémái miatt Németország és egész Európa legnagyobb példányszámú napilapja, a Bild 50 pontos kiáltványt tett közzé „Németország, van egy problémánk!” címmel.

A Hamász Izrael elleni terrortámadása óta a gyűlölet új dimenzióját érzékeljük országunkban – értékeink, a demokrácia és Németország ellen

– írják. A lap szerint elfogadhatatlan, hogy sokan, akik Németországban élnek, ellenzik a német életmódot, ártatlan civilek legyilkolását ünneplik, és gyerekeiket a „hitetlenek” gyűlöletére tanítják. A kiáltvány emlékeztet, hogy a 2015-ös menekültválság óta Németország több mint 3 millió menekültet fogadott be, és bár Angela Merkel akkori kancellár azt mondta, „meg tudjuk csinálni”, a Bild szerint nem sikerült világossá tenni, hogy mit várnak el azoktól, akik Németországban szeretnének élni.

A lap 50 pontban mutatja be a német életmód alapelemeit, amelyeket szerintük mindenkinek tiszteletben kell tartani, aki Németországban akar élni. A pontok kiemelik a nők egyenjogúságát, a vallásszabadságot, a jog uralmát és az állam erőszakmonopóliumát, de kitérnek olyan hétköznapi dolgokra is, mint a disznóhús fogyasztása. A 8. pont külön is foglalkozik Izraellel:

Történelmünk legsötétebb fejezetének hátterében Izrael biztonsága német nemzeti érdek! Ez azt jelenti, hogy a zsidó nép biztonsága melletti kiállás nem lehet alku tárgya. Izrael politikájának kritikája természetesen megengedett.

A Bild kiáltványa kapcsán számosan megszólaltak a német politikai, üzleti és kulturális életből, így Ursula von der Leyen EB-elnök, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, Kai Wegner, Berlin főpolgármestere, vagy Richard Lutz, a Deutsche Bahn vezérigazgatója. Sok kritika is érte azonban az alapvetően bulvár irányultságú lapot, számosan hipokritának nevezték a kiáltványt, amelynek több pontját maga a lap is nem egy ízben megszegte. Egy azonban biztos: jelentős visszhangot kapott a több nyelven, így a német mellett angolul, oroszul, héberül és arabul is közzétett írás.

A mostani eseményeknek külön aktualitást adott, hogy november 9-én emlékeztek meg a hírhedt Kristályéjszaka évfordulójáról, amely a rendszerszintű zsidóüldözés kezdetét jelentette a náci Németországban. A Brandenburgi kaput este Dávid-csillaggal és egy felirattal világították ki: „Nie wieder is jetzt!”, vagyis „A soha többé most van!” – utalva arra, hogy most minden korábbinál aktuálisabb a nácizmus bűneinek megismétlődésétől óvó „soha többé” jelszava.

Aus unserer Vergangenheit entsteht Verantwortung. In Gedenken an die Opfer der Novemberpogrome vor 85 Jahren und als Zeichen gegen den Antisemitismus und Israelhass ist heute das Brandenburger Tor mit dem Schriftzug #NieWiederIstJetzt angestrahlt. pic.twitter.com/FSKluyIaLC

— Senatskanzlei Berlin (@RegBerlin) November 9, 2023

Berlin kereszténydemokrata főpolgármestere kijelentette, mindent megtesznek azért, hogy az antiszemitizmusnak és az Izrael-gyűlöletnek ne legyen helye Berlinben. Olaf Scholz kancellár egy berlini zsinagógában vett részt a megemlékezésen, ahol elmondta, Németországnak „most azonnal” be kell váltania a „soha többé” ígéretét. Ugyanakkor óva intett azoktól, akik meg akarják tagadni a helyet a német társadalomban több mint ötmillió muszlim állampolgártól.

Az antiszemitizmus elleni küzdelem és a muszlim bevándorlók befogadásának hirdetése azonban láthatóan egyre nehezebben összeegyeztethető Németországban.

Címlapkép: Palesztinpárti tüntetők Berlinben 2023. november 4-én. Emmanuele Contini/NurPhoto via Getty Images

(portfolio.hu)